Az ország több pontján is számolnunk kell tűzvésszel

Sajnos a rettenetes aszály és hosszan tartó hőség továbbra sem kíméli Románia nyugati-délnyugati felét. Sokszor mondjuk: áh, minket nem érhet baj, mi túl északon vagyunk – miközben a Balkánon az utóbbi években minden nyáron erdőtüzek pusztítottak.

Az idén jóval több erdő- és vegetációtűz alakult ki  Románia területén, mintegy megduplázódott a kialakult tüzek száma 2024-ben az előző évhez képest. Az ország déli része különösen veszélyeztetett: Mehedinți megyében például a keddi pusztítást követően újabb lángnyelvek csaptak fel a bozótosokban és a domboldalakon, a településekhez veszélyesen közel.

A vízhiány miatt Zsilvásáron például a kedden sikeresen kioltott tűz újra kigyúlt, pedig egy Bukarestből küldött Black Hawk helikopter segítségével több mint egy tonna vizet engedtek a lángokra korábban. A jelenleg legveszélyeztetettebb megyék erdő- és bozóttűz szempontjából Bihar, Krassó-Szörény, Mehedinți és Vâlcea megyék – ide lehet, hogy nem tanácsos jelenleg utazni.

A tegnapi nap folyamán Resicabánya külvárosában lévő Câlnic és Moniom városrészeket tűzvész fenyegette, miután a közeli erdő kigyulladt. A lángok megközelítették az emberek házait és felperzselték a temetőt is, a katonaságot is bevetették a tűzoltási műveletbe.

Tízből csupán egy vállalkozónő jelentkezne a Női Vállalkozó 2024 programra

– derül ki egy friss felmérésből, ami a női vállalkozók megkérdezése után látott napvilágot. A Romániai Vállalkozónők Szövetségének felméréséből az látszik, hogy 10 megkérdezettből csupán 1 az, aki a 2024-es, női vállalkozóknak szóló támogatási programra jelentkezne, ugyanis a megkérdezettek többsége nem tartja előnyösnek azt.

Mit is jelent ez? A forrás szerint a szövetség 15 000 feletti női vállalkozójának több mint 60%-a említette, hogy azért nem jelentkezik a programra, mert túl sok a feltétel és a korlátozás – elég érdekes eredmény abból kiindulva, hogy a programot eredetileg arra találták ki, hogy az üzleti szférában megváltoztassa a nők társadalmi szerepével kapcsolatos mentalitásokat és előítéleteket, valamint bátorítsa és támogassa a nőket abban, hogy vállalkozói álmaikat megvalósítsák, és bebizonyítsák, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a romániai üzleti környezethez.

Nos, ezek a sikerek a megkérdezett nők szerint más támogatási programokkal jobban működnek: sok női vállalkozó azt mondja, hogy nem látja a program célját más programokkal, például a Start-Up Nation programmal összehasonlítva. Ezen túlmenően néhány egyéni vállalkozóként (PFA-ként) dolgozó nő éppen azért érzi diszkrimináltnak magát a női vállalkozó-programmal összefüggésben, mert a program az alkalmazottakkal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokat finanszírozza és részesíti előnyben.

A megkérdezett nők szerint jóval kisebb az a juttatás a programon keresztül, mint más programok esetén, emellett túlságosan behatároltak azok a feltételek, amelyeknek a vállakozásuknak meg kell felelnie. Ahhoz, hogy a női vállalkozó-programban részt vehessenek, az alábbi kritériumokat kell kipipálni:

• a vállalatot 2021. december 31. előtt alapították és Románia területén;
• a vállalat kkv, önálló vállalkozás, teljes mértékben magántőkével;
• legalább 50%-a női tulajdonban van;
• a vállalatnak nincs tartozása az állami költségvetéssel szemben; a de minimum felső határ 300. 000 EUR az elmúlt három év során egyetlen vállalkozás esetében;
• a cég nem lehet megszűnés, bírósági eljárás, felszámolás, kényszertörlés, végrehajtás, üzembezárás, fizetésképtelenség, csőd vagy a tevékenység ideiglenes felfüggesztése alatt;
• a cégnek a pályázott összeg legalább 30%-át kitevő hozzájárulással kell rendelkeznie; a finanszírozási megállapodás hatálybalépését követően legalább két teljes munkaidős, állandó alkalmazottat kell foglalkoztatnia, és a munkahelyeket az AIMMT által kiállított kifizetési megállapodás kibocsátásától számított legalább 12 hónapig betöltve kell tartania.

Száz literrel növelnék Romániában az otthon főzhető pálinka mennyiségét

A hír igaz: nőni nem biztos, hogy nőni fog, de láthatónak láthatóbb lesz majd az alkoholizmus meg a gyümölcsalkoholos feketepiacozás, ha ezt a törvénymódosítást kieszközölik a román törvényhozók (csak vicceltünk).

Miszerint: jelenleg adómentesen 50 liter pálinkát lehet főzni otthon, ha az nem adódik el és saját gyümölcsösben termett gyümölcsből készült. Most ezt akarják megnövelni 150 literrel a tövényhozók, mondván, hogy

• túl alacsony a limit;
• a családtagoknak és vendégeknek nem elegendő;
• a romániai hagyományos gyümölcsből készült italok hazai termelését szeretnék támogatni.

Sok családnak nem érte meg, hogy gyümölcsöst tartson fenn, mert nem érte volna meg nekik 50 liter pálinkáért. Nos, akik szeretik a pálinkát és a hagyományos gyümölcstermesztést, annak ez bizonyára jó hír, a romániai egy főre eső, évente átlagosan elfogyasztott 11 liter alkoholnak biztos nem. A pálinka meg majd biztos eladódik, ahogy addig is.