Januártól sokan szembesülhetnek azzal, hogy akár a kétszeresére is nőhet a villanyszámlájuk az ideihez képest – abszurd módon éppen annak a törvénynek betudhatóan, amellyel a kormány a rezsiszámlákat próbálja alacsonyan tartani.

A parlament szerdán fogadta el a módosításokat, amelyek értelmében 2025 március végéig ársapkát „húznak” az áram árára.

Csakhogy januártól nem a tavalyi havi átlagfogyasztást veszik alapul annak megállapítására, ki milyen kedvezményre jogosult,

hanem az előző havi valós fogyasztást.

Közismert, hogy hogy 1,3 lejnél senki sem fizethet többet 2025-ig az áramért kilowattóránként, de a 100 kWh alatti fogyasztásért csak 0,68, a 100 és 255 közöttiért pedig 80 banit kell fizetni kilowattóránként. 255 és 300 kWh közötti fogyasztás esetén a 255-ig terjedő fogyasztást 0,80, a 255 és 300 kWh közöttit pedig 1,3 lejes áron számlázzák ki, ha pedig valaki 300 kWh fölött fogyaszt, akkor a teljes fogyasztást 1,3 lejes tarifával fizeti.

Eddig viszonylag korrekt a rendszer, két és fél évig viszonylag védettek a fogyasztók.

Csakhogy az a tény, hogy immár a reális havi fogyasztást veszik alapul a kedvezmények kiszámításához, sokakat megtréfálhat – különösen télen.

Akik ugyanis elektromos fűtőberendezést használnak – vagy azért, mert a lakásukba sem a távhő, sem a földgáz nincs bevezetve, vagy azért, mert van ugyan távhő, de az a rendszer leromlott állapota miatt nem sokat ér –, azoknak ezek a berendezések alaposan megdobják a havi fogyasztását.

Ez pedig magasabb villanyszámlát eredményez.

Egyébként a szolgáltatók általában háromhavonta olvassák le a villanyórákat, a köztes időszakban pedig a szerződésben foglalt maximális fogyasztás átlagát számlázzák ki havonta.

Ha tehát az ember azt szeretné, hogy pontosan annyit fizessen minden hónapban, amennyit fogyasztott, akkor nem árt, ha maga olvassa le havonta a villanyórát, és beküldi a szolgáltatónak az állást.