// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Saját vízerőművet épít, így csökkenti a villanyszámláját egy erdélyi község

// HIRDETÉS

Az így megtermelt árammal a közintézményeket látják majd el.

Nem siránkoznak, és nem is a markukat tartják állami villanyszámla-támogatásért a Beszterce-Naszód megyei Párva község elöljárói, ehelyett megpróbálják saját hatáskörben fedezni a település áramszükségletét.

Ehhez saját mikro vízerőművet építenek. Igaz, nem saját forrásokból: az ehhez szükséges pénzt a Norvég Alapból kapják.

Az erőművet a Rebra folyón építik majd meg, és már ki is írták a pályázatot a kivitelezésre, amely

a tervezéssel együtt 8,4 millió lejbe kerül majd.

Ha elkészül az erőmű, az árammal a település közintézményeit – a községházát, az elemi és az általános iskolát, az idegenforgalmi információs központot, a víztisztító állomást, a szivattyúállomást, valamint a sportpályát – látják majd el, de természetesen a közvilágítás is ezzel működik majd.

Sőt, várhatóan a fűtést is elektromos berendezésekkel oldják majd meg, ha már saját áram áll rendelkezésre.

Ezzel a tervek szerint

csak a közvilágításon havi 20 000 lejt spórol meg az önkormányzat.

Az érdekelt cégek október 10-éig jelentkezhetnek a pályázatra.

A polgármester szerint mindez nem lesz újdonság, mivel 1977-ig már létezett egy kisebb vízerőmű a Párva folyón, amely a települést, valamint egy fűrészüzemet látott el árammal. Akkor azonban egy áradás elmosta a gátat, amelyet azóta sem állítottak helyre.

Az elöljáró egyúttal azt ígéri, hogy az erőmű környezetbarát lesz.

Szerinte nem térítik el a folyót, miután meghajtja a turbinát, folytatja az útját, az alkalmazott technológia miatt csupán 0,6 megawattórás teljesítményt nyújt majd.

Egyébként is úgy véli, hogy ezzel sokkal kevesebbet ártanak a természetnek, mint ha a téli időszakban több ezer köbméternyi tűzifát vágnának ki.

Emellett a gát az árvizek megakadályozásában is segít majd.

A település összesen 135 ezer lejt költött pályázati tanácsadásra a mikro vízerőmű finanszírozására vonatkozó pályázat kidolgozásához, amelyet a norvég alaphoz és az EU-s források megszerzése érdekében is benyújtottak.

A Norvég Alapot – mint azt neve is jelzi – a nem EU-tagállam Norvégia hozta létre azzal a céllal, hogy az így egyes EU-tagállamoknak nyújtott fejlesztési támogatások fejében hozzáférhessen a közös uniós piac jelentette kedvezményekhez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS