// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Saját vízerőművet épít, így csökkenti a villanyszámláját egy erdélyi község

// HIRDETÉS

Az így megtermelt árammal a közintézményeket látják majd el.

Nem siránkoznak, és nem is a markukat tartják állami villanyszámla-támogatásért a Beszterce-Naszód megyei Párva község elöljárói, ehelyett megpróbálják saját hatáskörben fedezni a település áramszükségletét.

Ehhez saját mikro vízerőművet építenek. Igaz, nem saját forrásokból: az ehhez szükséges pénzt a Norvég Alapból kapják.

Az erőművet a Rebra folyón építik majd meg, és már ki is írták a pályázatot a kivitelezésre, amely

a tervezéssel együtt 8,4 millió lejbe kerül majd.

Ha elkészül az erőmű, az árammal a település közintézményeit – a községházát, az elemi és az általános iskolát, az idegenforgalmi információs központot, a víztisztító állomást, a szivattyúállomást, valamint a sportpályát – látják majd el, de természetesen a közvilágítás is ezzel működik majd.

Sőt, várhatóan a fűtést is elektromos berendezésekkel oldják majd meg, ha már saját áram áll rendelkezésre.

Ezzel a tervek szerint

csak a közvilágításon havi 20 000 lejt spórol meg az önkormányzat.

Az érdekelt cégek október 10-éig jelentkezhetnek a pályázatra.

A polgármester szerint mindez nem lesz újdonság, mivel 1977-ig már létezett egy kisebb vízerőmű a Párva folyón, amely a települést, valamint egy fűrészüzemet látott el árammal. Akkor azonban egy áradás elmosta a gátat, amelyet azóta sem állítottak helyre.

Az elöljáró egyúttal azt ígéri, hogy az erőmű környezetbarát lesz.

Szerinte nem térítik el a folyót, miután meghajtja a turbinát, folytatja az útját, az alkalmazott technológia miatt csupán 0,6 megawattórás teljesítményt nyújt majd.

Egyébként is úgy véli, hogy ezzel sokkal kevesebbet ártanak a természetnek, mint ha a téli időszakban több ezer köbméternyi tűzifát vágnának ki.

Emellett a gát az árvizek megakadályozásában is segít majd.

A település összesen 135 ezer lejt költött pályázati tanácsadásra a mikro vízerőmű finanszírozására vonatkozó pályázat kidolgozásához, amelyet a norvég alaphoz és az EU-s források megszerzése érdekében is benyújtottak.

A Norvég Alapot – mint azt neve is jelzi – a nem EU-tagállam Norvégia hozta létre azzal a céllal, hogy az így egyes EU-tagállamoknak nyújtott fejlesztési támogatások fejében hozzáférhessen a közös uniós piac jelentette kedvezményekhez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS