// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Saját vízerőművet épít, így csökkenti a villanyszámláját egy erdélyi község

// HIRDETÉS

Az így megtermelt árammal a közintézményeket látják majd el.

Nem siránkoznak, és nem is a markukat tartják állami villanyszámla-támogatásért a Beszterce-Naszód megyei Párva község elöljárói, ehelyett megpróbálják saját hatáskörben fedezni a település áramszükségletét.

Ehhez saját mikro vízerőművet építenek. Igaz, nem saját forrásokból: az ehhez szükséges pénzt a Norvég Alapból kapják.

Az erőművet a Rebra folyón építik majd meg, és már ki is írták a pályázatot a kivitelezésre, amely

a tervezéssel együtt 8,4 millió lejbe kerül majd.

Ha elkészül az erőmű, az árammal a település közintézményeit – a községházát, az elemi és az általános iskolát, az idegenforgalmi információs központot, a víztisztító állomást, a szivattyúállomást, valamint a sportpályát – látják majd el, de természetesen a közvilágítás is ezzel működik majd.

Sőt, várhatóan a fűtést is elektromos berendezésekkel oldják majd meg, ha már saját áram áll rendelkezésre.

Ezzel a tervek szerint

csak a közvilágításon havi 20 000 lejt spórol meg az önkormányzat.

Az érdekelt cégek október 10-éig jelentkezhetnek a pályázatra.

A polgármester szerint mindez nem lesz újdonság, mivel 1977-ig már létezett egy kisebb vízerőmű a Párva folyón, amely a települést, valamint egy fűrészüzemet látott el árammal. Akkor azonban egy áradás elmosta a gátat, amelyet azóta sem állítottak helyre.

Az elöljáró egyúttal azt ígéri, hogy az erőmű környezetbarát lesz.

Szerinte nem térítik el a folyót, miután meghajtja a turbinát, folytatja az útját, az alkalmazott technológia miatt csupán 0,6 megawattórás teljesítményt nyújt majd.

Egyébként is úgy véli, hogy ezzel sokkal kevesebbet ártanak a természetnek, mint ha a téli időszakban több ezer köbméternyi tűzifát vágnának ki.

Emellett a gát az árvizek megakadályozásában is segít majd.

A település összesen 135 ezer lejt költött pályázati tanácsadásra a mikro vízerőmű finanszírozására vonatkozó pályázat kidolgozásához, amelyet a norvég alaphoz és az EU-s források megszerzése érdekében is benyújtottak.

A Norvég Alapot – mint azt neve is jelzi – a nem EU-tagállam Norvégia hozta létre azzal a céllal, hogy az így egyes EU-tagállamoknak nyújtott fejlesztési támogatások fejében hozzáférhessen a közös uniós piac jelentette kedvezményekhez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS