„Riadó!” Így reagált a román sajtó a székely személyi kártyára

A Székely Nemzeti Tanács székely személyi kártyára vonatkozó kezdeményezésére a bukaresti kormány meglepően visszafogottan reagált – de ez nem mondható el a média világáról.

Székelyföld autonómiája, állam az államban: székely személyi igazolvány készül;

Újabb lépés Székelyföld autonómiája felé – székely személyi kártya Hargita és Kovászna lakosainak;

Hatalmas lépés Székelyföld autonómiája felé: lakosainak székely személyi igazolványa és saját himnusza lesz;

Az RMDSZ székely buletint akar Romániában (ez tényszerűen nem igaz – szerk.). Az országot LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE elrabolják, Klaus Iohannis pedig hallgat;

Riadó Erdélyben! Megjelenik a székely személyi kártya Romániában!

– néhány, szinte találomra kiválasztott szalagcím a különböző profilú, országos és lokális romániai sajtóból, a skála a kolozsvári/erdélyi újságoktól a Capital nevű gazdasági (!) lapig terjed. És bár akadnak teljesen tárgyszerű, objektív hangulatú beszámolók is, a héten több olyan cikk és elemzés is napvilágot látott, amely siet rámutatni a „székely buletin”, és ezzel összefüggésben a székelyföldi autonómiatervek veszélyeire, az egységes román nemzetállamot bomlasztó voltára, vagy a Magyarország expanziós törekvései jelentette fenyegetésre.

Az Adevărul teljes terjedelmében közli a LARICS nevű elemzői műhely (amely, finoman fogalmazva, különös érzékenységgel viseltetik a magyar ügyek iránt, lásd erről szóló írásunkat) hosszú kommentárját a témáról, amelynek címe: Az Európa Tanács magyar elnökségétől a „székely” személyi kártyáig. Magyarország: „világnemzet”.

Az elemzés abból a – számunkra örvendetesen hangzó – kiindulópontból közelíti meg a témát, miszerint Magyarország soros EU-elnökségének középpontjában a nemzeti kisebbségi kérdés tematizálása áll. Ezt többek közt egyes magyar magyar állami és politikai vezetők nyilatkozataival támasztják alá, Varga Judittól Németh Zsolton át Szijjártó Péterig. Fölemlegetik az olyan, európai szintű erdélyi magyar projekteket, mint a Minority SafePack vagy a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés – ezek mind egy következetesen végigvitt terv részei, amely Magyarország és a magyar „világnemzet” Kárpát-medencei expanzióját szolgálja.

Nem maradhatnak ki a magyar állam határon túli befektetései, a kettős állampolgárság, a külhoni magyar állampolgárok magyarországi választásokon való részvételének kérdése sem. Ez utóbbi kapcsán a LARICS elemzése egyébként leegyszerűsítőnek tartja azt a narratívát, mely szerint „Orbánnak csak a határon túliak szavazata kell”, mert többről van szó: egyfajta közös nemzeti-politikai tér létrehozásáról, amelynek a szavazati jog csak egy apró vonatkozása. És ebbe a „koherens, kifejtett, intézményesített, skrupulusok nélküli” vízióba illeszkedik szervesen a székely személyi kártya létrehozása mint újabb fontos lépés a Székelyföld autonómiája felé – áll a C. Ioana, „a Bukaresti Egyetem mesterképzős hallgatója, a LARICS magyarszakértője” által jegyzett anyagban.

Az Evenimentul Zilei című lap Népszavazás a székelyek államáról című vezércikkében Sorin Roșca Stănescu alaposan a lovak közé csap. A gondolati ív viszonylag egyszerű: a székely személyi kártya (amelynek a szerző valamiért hivatalos fórumok – akár az EU vagy a NATO – előtti igazoló jelleget tulajdonít), a székely himnusszal, az autonómiastatútummal, a magyar nyelv székelyföldi „hivatalossá tételével” együtt = székely autonómia = önálló székely állam létrehozása Románia közepén = Románia szétverése, Erdély elszakítása Magyarország által. És ennek érdekében a magyarok nemcsak diplomáciai és politikai eszközöket használnak: a székely fenyvesekben már készülődnek a felfegyverzett székely harcosok:

– írja a szerző, aki szerint az egyetlen reményt a legmagasabb szintű állami vezetők patriotizmusa jelentheti, és nehezen tudjuk eldönteni, ezt ironikusan érti-e.

Egyértelműen ironikus-szarkasztikus viszont a Republica cikke, amelynek szerzője összeköti a székely személyi ügyét azzal a hírrel, miszerint a román kormány 9 millió eurót különített el egy olyan projektre, melynek célja a székelyföldi magyar diákok román nyelvi képességeinek fejlesztése.

– erre a különös következtetésre jut Mihnea Rudoiu a román nyelv(tanulás) általánosabb, a román nemzetiségű diákok körében is érvényes problematikája, illetve a székely autonómiaküzdelmek „rettenthetetlen” és „rendkívül komikus” képviselője, az SZNT kezdeményezésének elemzése során.