Nehéz dolog a jogalkotás, különösen pandémia idején és választási évben: az alkotmánybíróság két jogszabályról is megállapította, hogy sérti az alaptörvényt. Az egyik egy sürgősségi kormányrendelet, melyet a parlament is elfogadott, és amelyik az önkormányzati tisztségviselők (helyi és megyei vezetők) mandátumát hosszabbította meg a szükségállapot feloldását követő hat hónapra.

Mivel a járvány nem tette lehetővé az eredetileg június 23-ra tervezett helyhatósági választások megszervezését, kormányrendeletet bocsátottak ki a hosszabbításról. Az alkotmánybíróság szerint ezt a parlamentnek kellett volna intéznie. A taláros testület szerint a honatyáknak június végéig kell törvénnyel megoldaniuk a joghézagot, ami nem lehetetlen, csak ahhoz a pártok közreműködésére is szükség van.

A második kifogás is a választásokhoz kapcsolódik, nevezetesen ahhoz, hogy melyik döntéshozó testületnek kellene meghatároznia, hogy melyik időpontban járuljunk az urnák elé. Ennek kapcsán jogalkotási párhuzamosságot állapítottak meg az alkotmánybírák.

A törvény előírta, hogy az önkormányzati választás dátumát a parlament határozza meg, legkevesebb 75 nappal a tervezett időpont előtt, ez pedig a PSD-nek kedvezett, melynek érdeke, hogy minél távolabbi időpontban tartsák a választást. A PNL azért emelt alkotmányos óvást ellene, mert szeretne minél hamarabb túlesni a vokson, ugyanis minél több idő telik el a járványügyi válságból, annál többet veszít támogatottságából.