A digitalizálási miniszter, akit Ciprian Telemannak hívnak, a Digi24-en beszélt arról, hogy aki nem igényli az újfajta e-személyit, amit a köznyelv „csipes” személyinek hív, az sem szabadul meg a kormányzati, felhő alapú adatbázistól, hiszen minden egyes állampolgár adatait felveszik ebbe. Magyarán: aki mégis inkább a régi típusú személyi kéri, az csak az újfajta dokumentum előnyeitől esik el, az új rendszer – vélt vagy valós – hátrányaitól nem, hiszen ugyanolyan könnyen lenyomozható lesz, mint a többiek.

Az új rendszert úgy kell elképzelni, hogy

lesz egy nagy kormányzati adatbázis, egy adatmag az állampolgárok adatairól,

ami nem egy nagy fekete számítógép merevlemezén, hanem a virtuális térben, egy úgynevezett adatfelhőben „lebeg” majd, erre pedig szatellitszerűen rá tudnak kapcsolódni az állami szervek, hivatalok (a rendőrség, az egészségügy, a munkaügy, az igazságszolgáltatás és így tovább), az egésznek pedig az a célja, hogy felgyorsítsa az ügyintézést, hogy ne kellejen a sínes doszárral, a személyimásolattal és 66 másik papírral sorban állni órákig a hivatalban.

Ez persze azt is jelenti, hogy „láthatóbbá” válunk, az állami szervek könnyebben lekövetnek, de ez a modern világ már csak ilyen.

Az új személyik egyébként (igény esetén) elektronikus aláírást is hordozhatnak,

amelyeket digitális dokumentumokhoz rendelhetünk hozzá, tehát például digitális szerződéseket is köthetünk, amelyek magas biztonsági szinttel rendelkeznek.

Az elektronikus aláírás nem a kézjegy beszkennelt változata, hanem egy kódolással előállított egyedi jelsorozat. Bármikor ellenőrizni lehet az aláírás eredetiségét, illetve a dokumentum sértetlenségét, vagyis azt, hogy az aláírás óta senki nem módosította annak tartalmát.

Szkeptikusok persze az e-személyik terén is akadnak: sokan vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek miatt ellenzik az újfajta dokumentumokat, így egyelőre ezt nem is tették kötelezővé: csip nélküli igazolványt is kaphat, aki az újban nem bízik, csak ezzel nem lehet majd például utazni az unión belül sem, csak külön útlevéllel.

Az biztos, hogy augusztustól kezdődik az átállás,

mert az EU ezt a végső határidőt adta meg. Persze a folyamat még éveket vesz igénybe, hiszen a már kibocsátott iratokat nem vonják be, hanem csak akkor cserélik le őket, amikor lejárnak.

A digitalizálási projektekre az állam egyébként összesen 4,02 milliárd eurót fordít a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terv (PNRR) forrásaiból.

(Istenkém, mennyit lehet majd abból lopni!)