Ha húsz perccel tovább tart az eredetileg két naposra tervezett, végül négy napon  át tartó, feszült hangulatú EU-s csúcs, akkor megdönti a 2000-es nizzai konferencia rekordját, de így csak a második leghosszabb találkozó volt az EU történetében. Érthető, hogy ennyire elhúzódott, hiszen nemcsak arról döntöttek, hogy a következő hét évben mire költsék a keretköltségvetést, hanem arról is, hogy milyen feltételrendszerekhez (pl. jogállamiság) kössék a pénz lehívását. Nem utolsó sorban pedig a koronavírus okozta pénzügyi válság kezeléséről is szó esett, egy olyan helyreállítási csomag formájában, mely a tagállamok gazdaságát hivatott támogatni.

A brüsszeli csúcs sarokszámai:

• a keretköltségvetés a következő hét évre 1074 milliárd euró,
• gazdasági helyreállítási alap 750 milliárd euró,
• ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás,
• és 360 milliárd euró hitel, amit szintén a járvány miatti válságkezelésére fordíthatnak a tagállamok.

Kedd reggel Klaus Iohannis államfő Brüsszelből jelentkezett, hogy elégedetten jelentse be, Románia 79,9 milliárd eurót fordíthat uniós projektekre a következő hétéves időszakban. A pénzt  infrastrukturális beruházásokra, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások modernizálására használják majd fel, egy részét pedig a gazdaság újraindítására fordítják.

A csúcson arról is döntöttek, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a kedvezményezettek nem a megfelelő módon használják fel a gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait, akkor a tanácsban szavazásra bocsáthatják a program folytatását.

A jogállamiság kérdéséről nehezebb volt dönteni, egyfajta kompromisszum született, amit mindenki a saját kedvére értelmezhet, és értelmez is. Az tény, hogy az Európai Bizottság vezetői szerint, ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik. Ha egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról. Az is tény, hogy finomítottak az eredetileg tervezett szövegen, a jogállamisággal kapcsolatosan.

Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelfelvétel támogatási feltételei között szerepeljen – többek között – az is, hogy a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése, amit a V4-ek is támogattak. Hollandia azonban vehemensen tiltakozott ellene, az úgynevezett takarékos országokkal (Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia) együtt. Végül több, a magyar delegáció által fontosnak tartott határozatot sikerült átvinni, ugyanakkor Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval több pénzt kapott.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen. Megítélésük szerint minden kísérletet, amely össze kívánta volna kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasítottak.