// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mindenre is jó lesz az éppen kibocsátott új elektronikus személyi

// HIRDETÉS

Lássuk, hogyan boldogul a lakosság a hozzá tartozó PIN-kódokkal, digitális aláírásokkal.

Mindössze egy hónap és néhány napocska késéssel, szerdán bocsátották ki az első e-személyiket Kolozsváron. Korábban már írtunk róla, hogy az EU tulajdonképpen már augusztus 2-ától arra kötelezte az országot, hogy térjen át az unió területén nagyjából egységesített elektronikus személyazonosító kártyák kibocsátására, csak hát az illetékesek annyira el voltak foglalva azzal, hogy nem csináltak semmit, hogy a határidőre nem állt készen az apparátus a váltásra.

Ekkor sietett állam bácsi segítségére Emil Boc törekvő okosvárosa, és megegyeztek, hogy a kincses városban indul el az a „kísérleti projekt”, ami kiszúrja az EU szemét, mire a tényleges váltás a maga göröngyös-kátyús útján beér az elhalasztott finisbe. Magyarán Kolozsváron bocsátják ki az első ilyen csipes kártyákat, és itt kísérletezik ki a rendszer működőképességét.

Az első prototípusok pedig végre le is jöttek a futószalagról.

Az illetékesek szerint a többfunkciós személyik – értelemszerűen a hagyományos funkció mellett – egyelőre csak az egészségügyi kártya szerepét képesek átvenni, de hamarosan (ez ebben az országban akármennyi idő lehet) más területen is leegyszerűsítik az életünket, például tudunk majd velük online számlákat, adókat fizetni. Emiatt két PIN-kódot is kapunk majd az e-személyinkhez: egyet az egészségügyi, a másikat a többi szolgáltatás igénybevételéhez.

Az új személyi digitális aláírás funkciót is kap, és természetesen az utazásban is segítségünkre lesz, hiszen az EU-n belül az útlevél szerepét is betölti. Persze, ha a csipeset kérjük, mert ha az egyszerű, csip nélküli személyit igényeljük, akkor külön kell majd útlevelet is csináltatni.

Természetesen a hagyományos személyi igazolványok is érvényesek maradnak a lejárati dátumig, Románia 2031-ben tér át végleg és kizárólagosan az e-személyikre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS