// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Mindenki le akarja mondatni a plágiummal vádolt oktatási minisztert, de ő nem mond le

// HIRDETÉS

Az USR egyszerű indítványt nyújtott be Sorin Cîmpeanu ellen, a minisztérium előtt tüntetés van… Na és?

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyszerű indítványt nyújtott be a parlamentbe Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter ellen, akivel kapcsolatban komoly plágiumvádak merültek fel. Mint megírtuk, a fontos tisztségekben lévő plagizátorok lebuktatására szakosodott Emilia Șercan újságíró hétfőn tett közzé egy cikket, amelyben leírja, hogy Cîmpeanu 92 oldalt emelt át lényegi változtatás nélkül egy 2006-os munkájába a szerzők megjelölése nélkül egy olyan 6 évvel korábbi munkából, amelynek társszerzője volt ugyan, de abban csak 9 oldalt jegyzett.

A cikk arra is kitér, hogy a miniszter oktatási reformjai, amelyeket át akar vinni a parlamenten a felsőoktatást érintő részben többek között éppen a plagizátorok bőrét kívánja menteni azzal, hogy ezek a vétkek a „reform” értelmében könnyen elévülhetnek. Ez nyilván a szintén plágiumvádak árnyékába került miniszterelnöknek, Nicolae Ciucának is kapóra jönne.

Az USR egyszerű indítványának szövege amúgy erre is kitér: amellett, hogy plagizátornak, tolvajnak és egyebeknek nevezi Cîmpeanut, arra is utal, hogy azt a kormányt, amelyben ő oktatási miniszter lehet szintén egy plagizátor, Nicolae Ciucă vezeti.

Az egyszerű indítvány lényege is egyszerű: ha a parlament megszavazza, Cîmpeanu repül. Ám a torzszülött koalícióra való tekintettel, amely a parlament döntő többségét egy érdekhálóba fonja, ez aligha fog megtörténni.

Annak dacára sem, hogy nem is ez az első kezdeményezés Cîmpeanu lemondatására: Dacian Cioloş új pártja, a REPER már kezdeményezte egy egyszerű indítvány benyújtását egy 40 ezer polgár által aláírt petícióra hivatkozva, csak nem találtak hozzá politikai partnereket. Amúgy mi is megírtuk már a kifogásainkat Cîmpeanu úr ellen.

Az oktatási minisztérium előtt amúgy szerdán is a miniszter lemondását követelő tüntetés zajlott; a tüntetők között olyan ismert személyiségek is megjelentek, mint Tudor Giurgiu filmrendező, az A kategóriás TIFF filmfesztivál igazgatója.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS