// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Megnyugodhatnak a kis összegű adótartozást felhalmozó cégek, nem indul ellenük nyomozás

// HIRDETÉS

Legalábbis nem az adóhivatal által beküldött lista alapján. Ezt a rendőrség jelentette be.

Fellélegezhetnek azon cégtulajdonosok, akiknek a cége az elmúlt időszakban röhejesen kis összegű adótartozást halmozott fel, de egy közelmúltbeli adóhivatali akció miatt attól tartottak, hogy a rendőrség nyomozást indít majd ellenük.

Mi is megírtuk, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) egy 53 000 ezer cég nevét adta át a rendőrségnek. A listán adóhátralékot felhalmozott cégek szerepelnek – de nem csupán súlyos milliókról van szó, jó

4000 cég esetében ugyanis 100 lej alatti összeg szerepel az adatbázisban.

Az adóhatóság vezetője akkor azzal mosta kezeit, hogy szerettek volna ugyanis megszabni egy összeghatárt, amely alatt nem indokolt a rendőrségi eljárás, de mivel a hatályos törvények erre nem adnak lehetőséget, muszáj volt az összes érintett céget feltüntetniük a listán.

Emiatt sokan tartottak attól, hogy akár 50 lejes adósság miatt is kopogtathat náluk a rendőrség.

Az ANAF-vezér akkor azt mondta, csak abban reménykedik, hogy a rendőrség is észszerűen jár majd el, és a nagy adósságot felhalmozó cégekhez száll majd ki.

Nos, úgy tűnik, fennáll az esélye, hogy még azokhoz sem.

Az aggodalmak kapcsán ugyanis most megszólalt az Országos Rendőr-főkapitányság is.

A közlése szerint pedig

az ANAF által elküldött lista nem tekinthető feljelentésnek, így nem is így kezelik.

A dokumentum ugyanis sem tartalmi, sem formai szempontból nem felel meg a feljelentéssel szemben támasztott követelményeknek.

Így aztán nem is tekinthető másnak, mint ami: két állami intézmény közötti adatcserének.

A rendőrség azt is tudatta, hogy jelenleg kilenc adótartozási ügyben nyomoz, de nem ezen lista alapján, azokban ugyanis az adóhivatal külön feljelentést tett.

A lista élén egyébként éppen egy állami cég, a Román Vasúttársaság (CFR) áll, amely jó 22 millió lejjel tartozik az adóhivatalnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS