// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Mégis, mi folyik a kórházakban? Ezúttal az aradi kórházzal szemben merültek fel súlyos vádak

// HIRDETÉS

Többek között emberöléssel, túlzott szedálással, kenőpénz elfogadásával gyanúsítják a kórházi alkalmazottakat.

Az aradi megyei kórház nem először kerül azzal a sajtóba, hogy mulasztások történnek az intézmény falain belül, tavaly nyáron például egy koronavírussal fertőzött várandós nő halála miatt folytatott nyomozást a rendőrség. A hatóságoknak most is lesz mit kivizsgálniuk: hét haláleset kapcsán is a kórházi alkalmazottakat hibáztatják a hozzátartozók.

Az egyik elhunyt lánya azt állítja, hogy anyja még a saját lábán ment be a kórházba koronavírus utáni felmérésre, három napot töltött benn, majd belehalt a rossz kezelésbe. Florina Ionescu kórházmenedzser elmondása szerint az esetet kivizsgálták, és több szankciót is megállapítottak. A főorvost lefokozták, az orvosi asszisztenst, aki a beteg nyilvántartásában hibázott, 10 százalékos fizetésmegvonásban részesítették két hónapig. További 14 alkalmazott kapott egy hónapra szóló, 5 százalékos bércsökkentést ezen eset miatt.

A család nem elégszik meg ezzel, és úgy döntött, feljelentést tesz gondatlanságból elkövetett emberölésért. A büntetések csak azt igazolják, hogy orvosi protokollokat szegtek meg, aminek a következtében egy ember meghalt – ez nem munkajogi kérdés, az érintetteknek gondatlanságból elkövetett emberölésért kell felelniük, mondja az elhunyt lánya.

Egy másik haláleset is büntetőeljáráshoz vezetett miután az elhunyt unokahúga megerősítette, hogy kenőpénzt adott annak érdekében, hogy rokona kapjon helyet az intenzív osztályon. A kórház nem tartja kizártnak, hogy az egyik alkalmazottjuk figyelemmel kísérte a beutalásokat, illetve pénzt kért a hozzátartozóktól a folyamat megkönnyítéséért. Az illető ellen a kórház tett feljelentést.

Akárcsak a szebeni kórház esetében, Aradon is felmerült, hogy túlzott és indokolatlan szedálást alkalmaznak a pácienseken. Az egyik elhunyt lánya szerint ez a kegyetlen bánásmód okozta anyja halálát.

A gondatlansági vádakat az orvosi kollégium és a közegészségügyi igazgatóság is kivizsgálja, két esetben a rendőrség is nyomoz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS