Véget ért hétfőn egy tizenegy évvel ezelőtt indított gigaper a hátszegi bíróságon: az alapfokú ítélet lényege az, hogy az egyik tekintélyes erdélyi nemesi család, a Kendeffyek leszármazottai tizennégy évvel ezelőtt illegálisan kapták vissza hajdani földtulajdonukat a Déli-Kárpátokban, a Retyezát-hegység térségében. Vagyis:

a hatalmas területek nagy részét ismét elveszik tőlük.

Nem fogjuk részletezni a család történetét, csak annyit emelünk ki, hogy a 18. század közepén Kendeffy Elek Hunyad vármegye főispánja, majd erdélyi főkormányzói tanácsos volt, és grófi címet kapott Mária Teréziától. A Kendeffyeknek kiterjedt birtokaik voltak a Retyezát és Hátszeg térségében.

A család ma is élő ágát képviselő, Bécsben élő Kendeffy Mária és lánya, Pongrácz Erzsébet 2005 őszén nyújtott be visszaigénylési kérelmet. Kérésüket jóváhagyták, a Hunyad megyei prefektúra illetékes testülete pedig egy év múlva ki is bocsátotta a tulajdonleveleket.

Nem kis területekről van szó,

összesen több mint tízezer hektárnyi erdőt, kaszálót és sziklás hegyvidéki területet kaptak vissza a Retyezát-birtok örökösei.

Nem sokkal a visszaszolgáltatás után azonban a Román Tudományos Akadémia beperelte az örökösöket, a per 2009-ben kezdődött a hátszegi bíróságon. Azért az akadémia indított pert, mivel a második világháború lezárulta és a kommunisták hatalomra kerülése után a tudományos intézmény kapta meg a birtokot, amelyet a Kendeffy-testvérpártól, Lajostól és Gábortól vettek el.

Kendeffy Mária és Pongrácz Erzsébet mellett beperelték a Hunyad megyei prefektúrát, a visszaszolgáltató bizottságot és egy magáncéget is, a perbe beszállt a román állam, két település önkormányzata, egy közbirtokosság és egy magánszemély is.

Az ítélet szerint az időközben, 2016-ban elhunyt Kendeffy Mária és Pongrácz Erzsébet illegális körülmények között kapták vissza a területeket, mivel nem román állampolgárként igényelték vissza a hajdani birtokot és lettek annak a tulajdonosai. Az alpereseknek ráadásul 8 250 lej értékben perköltséget is fizetniük kell.