// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Már a második világrekordot döntötte meg idén Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész

// HIRDETÉS

Ezúttal a leghosszabb folyamatos zongorázás terén kerülhet be a rekordok könyvébe.

Jó három hónappal az első világrekordja után újabb Guinness-rekordot döntött meg Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész: mostantól ő tartja a leghosszabb ideig zajló folyamatos zongorázás világcsúcsát.

Thurzó saját bejegyzése szerint múlt hétfő reggeltől vasárnap reggelig játszott folyamatosan, amivel kerek 130 órás világrekordot sikerült felállítania.

Az eddigi rekord 127 óra 8 perc 38 másodperc volt.

Saját bevallása szerint menyasszonya mellett egy megfigyelői, orvosi és szellemi csapat támogatásával sikerült a rekorddöntés.

„130 óra folyamatos zongorázás egy borzasztó feszes szabályrendszerben, amely gyakorlatilag nagyon de nagyon (és ezt tényleg vegyétek úgy ahogy értendő) kicsi mozgásteret enged pihenni. Azt is úgy hogy...pffff! Óránként csupán 5 perc.

De a háttérben évek, komoly felkészülési hónapok, és remek emberek, támogatók állnak. KÖSZÖNÖM !!

Ez amúgy a világ legnehezebb Guinness kategóriája, amely zongorával kapcsolatos.

Jelentem, ismét sikerült kulturális értékkel megtöltsük ezt a borzasztóan nehéz hetet, mert komolyzenei alkotásokkal haladtunk előre percről percre, óráról órára, napról napra.

Hatalmas hála van a szívemben, hogy jó és velejéig profi emberek vettek körül

– fogalmazott a zongoraművész, akinek mostani rekorddöntése akkor válik hivatalossá, ha azt a Guinness illetékesei hitelesítik.

Azt is megjegyezte: a személyes célja továbbra is a Thurzó Sándor Zenetörténeti Múzeum és Zenei Adattár létrehozása Nagyváradon.

Mint megírtuk, Thurzó Zoltán júniusban azzal lett világcsúcstartó, hogy a Himalájában, az Everest tövében, 5364 méteres magasságban játszotta el 28 ország himnuszát, valamint ismert zeneszerzők műveit, megdöntve a lenagyobb magasságban felcsendülő zongorajáték világrekordját.

A mostani rekorddöntése amúgy már csak azért is nagy elégtételt jelenthet számára, mivel tavaly decemberben egyszer már megpróbálkozott a leghosszabb idei tartó zongorázás világrekordjának megdöntésével, ám akkor nem sikerült.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS