// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Újabb epizóddal gyarapodott a magyarellenes döntések sorozata a parlamentben

// HIRDETÉS

A képviselőház simán lesöpörte az asztalról a március 15-ét ünneppé nyilvánító törvénytervezetet.

Ismételjünk picit: mint tudjuk, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis államfő továbbra is felfoghatatlan magyarellenes kirohanását követően hirtelen előkaparták, majd elutasították a Székelyföld autonómiastatútumát, majd ünnepnappá nyilvánították a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, május 27-én azonban váratlanul lekerült a napirendről az a tervezet, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a Romániában élő magyarok számára.

Na de nem süllyesztették fiókba, a tervezet szerdán előkerült, és a képviselőház – amint az várható volt –

nagy többséggel el is utasította a kezdeményezést: 189-en ellene szavaztak, 22-en tartózkodtak és csak 26-an támogatták.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában hiába hangsúlyozta, hogy ezzel a kezdeményezéssel a magyarok senkitől semmit nem vesznek el. „Önök anélkül adhatnak, hogy bármit is veszítenének”, fogalmazott a szövetségi elnök a beszédében, melyet itt lehet elolvasni.

Ez újabb bizonyítéka annak, hogy többség és kisebbség viszonya válságba került – olvasható az RMDSZ Facebook-oldalán, a szavazás követően közzétett bejegyezésben. „Az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásai nem véletlenek, a 2012-ben elkezdődött folyamat a járvány idején felgyorsult és eldurvult (…)

Bár kevés a biztató jel, reméljük, a járvány végére a magyarellenes erők ámokfutása is kifullad”.

A szenátus egyébként már 2017-ben lesöpörte az asztalról az RMDSZ javaslatát, amely arról szól, hogy azon településeken, ahol magyarok élnek, március 15-én a z önkormányzat számára tegyék lehetővé, hogy hivatalosan ünnepi megemlékezéseket szervezzen. Egyúttal a munkáltatóknak szabadnapot kellene biztosítaniuk magyar alkalmazottaiknak ezen a napon, ha igénylik.

A tervezet napirendre tűzését a magyarfóbiás Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője kezdeményezte, aki azzal állt elő a Facebook-oldalán, hogy az RMDSZ azt akarta elérni, hogy az egész országban meg kelljen ünnepelni negyvenezer román lemészárlását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Krónika

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS