Elena Udrea soha nem a cizellált megnyilvánulásairól volt híres. Minden jelenését és megnyilatkozását belengte valami közönséges, külvárosi ájer, pedig ő próbálkozott, igyekezett, de hát nem ment neki. Hiába hordott magán több ezer eurónyi Guccit, Luis Vuitton-t és Cartier-t, hiába prezentálta a védjegyévé vált platinaszőke hajzatot, nem volt elegendő.
Udrea jó tíz évvel ezelőtt volt karrierje csúcsán, elnöki tanácsadóként, miniszterként, a hajdani PDL egyik vezetőjeként. Pályáját makacsul végigkísérték a kínos melléfogások, otromba kijelentések és egyéb megnyilvánulások, amelyek mindig pontosan jelezték, mennyire műveletlen, képzetlen és nem odavaló az alany, aki mindennek ellenére mégis.
Aztán – ahogy lenni szokott – jöttek a nehézségek, jött a DNA, a bíróság, és szökni kellett, messzire, Costa Ricára. Majd börtön, hazaüzengetés és szabadulás (nem ártatlanság, hanem valami jogi eljárási gikszer miatt).
És most ismét lecsapott a bírói kalapács: Elena Udrea nyolc év letöltendőt kapott alapfokon. Persze, ez egy kellemetlen dolog, az ember nem szívesen megy nyolc évre rácsok mögé, de hát talán illegális kampányfinanszírozási ügyekbe sem olyan jó ötlet belekeveredni.
Szóval megszületik az ítélet, és mi erre Elena Udrea első nyilvános kijelentése? Megátkozza a bírónőt, aki az ítéletet kihirdeti.
Aki nem ismeri egy kicsit a román társadalmat, gondolkodást, nem tudja, mit jelent ebben a közegben az átok súlya: a cigányasszony átka, vagy az ortodox pópa átka (bizony, ez is elég gyakori, fizetett, bár hivatalosan nem támogatott gyakorlat a romániai ortodox világban) olyasmi, amivel nem lehet viccelni. Az átok a manele-slágereknek is visszatérő témája. Megátkozni valakit a legsúlyosabb, amit ember egy másik emberrel tehet, hiszen az átok ott ül az áldozat fején, amíg egy hozzáértő kuruzsló vagy pópa fel nem oldja, esetleg az átkozó személy vissza nem vonja.
Na, hát ezt tette most Elena Udrea. Nem meglepő, csak olyan gáz...
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
További híreink: sziklát akart a Dunába robbantani a hadsereg, egyelőre sikertelenül, az illetékes szerint pedig semmiféle korlátozás nem lesz a lakossági áramfogyasztásban.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
Villám csapott két, a Maros partján halászó férfiba csütörtök kora délután Szászrégenben. A mentősök erőfeszítései ellenére életüket nem sikerült megmenteni.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.