Elena Udrea soha nem a cizellált megnyilvánulásairól volt híres. Minden jelenését és megnyilatkozását belengte valami közönséges, külvárosi ájer, pedig ő próbálkozott, igyekezett, de hát nem ment neki. Hiába hordott magán több ezer eurónyi Guccit, Luis Vuitton-t és Cartier-t, hiába prezentálta a védjegyévé vált platinaszőke hajzatot, nem volt elegendő.
Udrea jó tíz évvel ezelőtt volt karrierje csúcsán, elnöki tanácsadóként, miniszterként, a hajdani PDL egyik vezetőjeként. Pályáját makacsul végigkísérték a kínos melléfogások, otromba kijelentések és egyéb megnyilvánulások, amelyek mindig pontosan jelezték, mennyire műveletlen, képzetlen és nem odavaló az alany, aki mindennek ellenére mégis.
Aztán – ahogy lenni szokott – jöttek a nehézségek, jött a DNA, a bíróság, és szökni kellett, messzire, Costa Ricára. Majd börtön, hazaüzengetés és szabadulás (nem ártatlanság, hanem valami jogi eljárási gikszer miatt).
És most ismét lecsapott a bírói kalapács: Elena Udrea nyolc év letöltendőt kapott alapfokon. Persze, ez egy kellemetlen dolog, az ember nem szívesen megy nyolc évre rácsok mögé, de hát talán illegális kampányfinanszírozási ügyekbe sem olyan jó ötlet belekeveredni.
Szóval megszületik az ítélet, és mi erre Elena Udrea első nyilvános kijelentése? Megátkozza a bírónőt, aki az ítéletet kihirdeti.
Aki nem ismeri egy kicsit a román társadalmat, gondolkodást, nem tudja, mit jelent ebben a közegben az átok súlya: a cigányasszony átka, vagy az ortodox pópa átka (bizony, ez is elég gyakori, fizetett, bár hivatalosan nem támogatott gyakorlat a romániai ortodox világban) olyasmi, amivel nem lehet viccelni. Az átok a manele-slágereknek is visszatérő témája. Megátkozni valakit a legsúlyosabb, amit ember egy másik emberrel tehet, hiszen az átok ott ül az áldozat fején, amíg egy hozzáértő kuruzsló vagy pópa fel nem oldja, esetleg az átkozó személy vissza nem vonja.
Na, hát ezt tette most Elena Udrea. Nem meglepő, csak olyan gáz...
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Egy 22 éves fiatalember életét vesztette vasárnap a Tordai-hasadékban, miután lezuhant a via ferrata útvonalról.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Megállapodott Orbán Viktorral az idei tusványosi részvételről Németh Zsolt – jelentette be a politikus egy közéleti podcastben. A szervezők emellett a jelenlegi magyar kormány több tagját is meghívnák Tusnádfürdőre.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.