Évente négyezren végzik el az orvosit, de csak ezren maradnak az országban

Nem arról van szó, hogy szépen lassan elkezdhetjük füvészkönyvekből tanulni az öngyógyítás tudományát, de az tény, hogy a Romániai Orvosi Kamara ismét felhívta a figyelmet arra, hogy bizony komoly szakemberhiánnyal küszködik a rendszer, és ennek az első számú oka még mindig az elvándorlás.

A News.ro által idézett Daniel Coriu, az orvosi kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az orvosi egyetemeken évente 4000 orvos végez, csak ezer marad az országban, a legtöbben külföldön vállalnak munkát. A legnagyobb gondok viszont az alapellátásban vannak, mivel a háziorvosi praxis továbbra sem vonzó a fiatalok számára. Ezzel magyarázható például, hogy a háziorvosok átlagéletkora 55 év fölött van – ezt maga az egészségügyi miniszter mondta korábban –, és a szaktárca több mint 700 olyan településről tud, ahol jelenleg sincs háziorvos. Tavaly mintegy 2200 háziorvos hiányzott a rendszerből: míg tíz évvel korábban12 ezer háziorvossal volt szerződése az egészségbiztosítónak, 2022-ben ez a szám 10 ezer alatt volt.

Az is beszédes egyébként, hogy az országban mintegy 55 ezer orvos dolgozik, felük azonban a nagy egyetemi központok vonzáskörében vállal munkát, az ország többi megyéjében pedig továbbra sem tudnak mit kezdeni a szakemberhiánnyal.

Hadat üzent a játéktermeknek egy parlamenti képviselő

Egy USR-s honatya nyújtotta be azt a törvénytervezetet a parlamentben, amely betiltaná a játéktermek működtetését az 5000 lakosnál kisebb településeken, a nagyobb településeken pedig a lakóépületekben nem szabadna ilyen szerencsejáték-fészkeket működtetni. A javaslatba azt is belefoglalták, hogy 300 méteres körzetben csak egyetlen terem működhetne.

Az indoklás szerint a szigorítással a gyerekeket és a függőket kívánják védelmezni, amennyire lehet. Arról mi is írtunk tavaly novemberben, hogy egy új jogszabály értelmében nyilvántartásba vesznek mindenkit, aki belép egy játékterembe. A nyilvántartás révén követhető, hogy kiket tiltottak ki korábban a játéktermekből, ugyanakkor a szülők számára is hasznos lehet, mert segít távol tartani a gyerekeket ettől a „drogtól”.

Hajrá: lengedezhetnek a Nagy-Magyarországos molinók

Enyhén szólva sem fogadták jól a szurkolók a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) januári döntését, mely szerint a magyar válogatott mérkőzésein nem látják szívesen a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat, zászlókat. Az indoklás az volt, hogy a szimbólumot a FARE (Football Against Racism in Europe) UEFA-ra vonatkozó katalógusa tartalmazza. Na de mától sztornó: az UEFA mégis úgy döntött, hogy be lehet vinni a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinókat a magyar válogatott meccseire, így az MLSZ nem fogja ezt korlátozni.

A labadrúgó-szövetség közleménye szerint az UEFA és a FARE is „elismerte, hogy önmagában a történelmi Magyarország térkép és az árpádsáv színei nem minősülnek rasszista magatartásnak, ugyanakkor a drapériára helyezett további szimbólumokra és feliratokra, a szurkolói rigmusokra ez nem vonatkozik”.

Kíváncsian várjuk, hogyan fogadják majd ezt a döntést Bukarestben, ahol tavaly novemberben amiatt akadt ki pár politikus, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő nyakában a Görögország elleni hazai válogatott meccs után olyan sál volt, amelyen Nagy-Magyarország kontúrja is szerepelt.