// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Lehet, hogy a vírus ellen véd a maszk, de az ellen nem, hogy felismerjenek, ha kiraboltunk egy boltot

// HIRDETÉS

Ezt Franciaországban tanulta meg egy román bűnöző.

Nem jött be a számítása annak a román bűnözőnek, aki két boltot is kirabolt Franciaországban, de arra számított, hogy a szájmaszk miatt úgysem ismerik majd fel.

A számítása olyannyira nem jött be, hogy már el is ítélték.

A 35 éves román férfi először négyezer euró értékű ékszert lopott el egy ékszerüzletből a Franciaország középső részén található Blois városában, még június 20-án. Ez úgy sikerült, hogy tettestársa közben lekötötte a boltos figyelmét: egy, a kirakatban látható ékszer felől érdeklődött, és amíg a boltos hátat fordított, hősünk szépen elemelte az ékszereket.

Két hét múlva ugyanezzel a módszerrel lovasítottak meg ötezer eurót egy bár pénztárából egy La Baule-Escoublac nevű településen.

Itt azonban a biztonsági kamera felvette a lopást, a bár tulajdonosa pedig azonosította a román elkövetőt, miután a rendőrség kilenc gyanúsított arcképét is megmutatta neki.

Ezek után könnyedén elfogták, igaz, nem sokon múlott: éppen akkor kapcsolták le, amikor el akarta hagyni az országot, hogy hazatérjen Bukarestbe. A férfinál kétezer eurónyi készpénzt találtak.

A bírósági tárgyaláson természetesen tagadni próbálta a bűnösségét.

Konkrétan azzal védekezett, hogy a felvételen látható elkövető kiléte nem állapítható meg, hiszen szájmaszkot viselt.

A bíró azonban leintette, mondván: még ő is felismerte, hogy a felvételen ugyanaz a személy látható, aki éppen előtte áll, és tagadni próbálja, hogy így van.

Ráadásul a mobiltelefonja is lebuktatta, azt ugyanis mindkét bűncselekmény helyszínén bemérték a rablások időpontjában.

Ennyi „véletlen” egybeesés, na meg az, hogy a férfit már korábban is elítélték hasonló bűncselekmények miatt, már elég volt a bizonyossághoz, és egy év szabadságvesztésre ítélték.

Nem hiába mondják az illetékesek, hogy a maszkokat rendeltetésszerűen kell viselni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS