// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Látott már rókát államelnöki palota közelében? Ha nem, itt az alkalom!

// HIRDETÉS

A kis Vuk távoli rokona persze nem azért ment oda, hogy Klaus Ionopotchivanoc Iohannissal találkozzon.

Lassan hozzászokunk, hogy medvék, vaddisznók, őzek, a kerek erdők mindenféle lakói adogatják egymásnak a kilincset a falvakban, községekben, kisebb-nagyobb városokban. Az ilyen esetek az ember szempontjából többnyire érdekesek, időnként ijesztőek, néha pedig akár halálosak is lehetnek.

Na de róka a román államelnöki palota közelében? Ez talán túlzás, mondhatná akárki. Nos, nem feltétlenül. Ugyanis a minap előállt egy róka, mégpedig a bukaresti Cotroceni-palotától alig pár száz méternyire. Egy arra járó le is fotózta a kis Vuk távoli rokonát.

Persze, feltevődik a kérdés: mi a jóistent keresett a róka éppen ott? Mert erősen valószínű, hogy nem Klaus Ionpotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök urat készült meglátogatni az állati jogok megvitatása céljából. Annál is inkább, mert Ionopot úr éppen elutazott Görögországba. (A poén kedvéért: lehet, pont azért ment oda, mert „tiszta a levegő”?)

A viccet félretéve, szakértői vélemény szerint két oka lehet a róka felbukkanásának. Az egyik az, hogy az állat bőséges zsákmányra lelhet a főváros utcáin, tekintettel arra, hogy a nem túl hízelgő hírek szerint Bukarestben sok a patkány.

A másik ok: a róka „barátságos” viselkedése arra is utalhat, hogy az állat veszettségben szenved. A betegség ugyanis többek közt megtámadja az idegrendszert, melynek következtében a beteg élőlény teljesen másképp viselkedik (vagyis besétál a városközpontba, például), mint ahogy általában szokott. Nagy baj akkor van, ha egy veszett róka megharap egy kutyát, macskát, mert ily módon a betegség tovább terjed, akár emberre is.

A fővárosi sajtó felkereste az állatvédelmi hatóság illetékeseket, akik sem a telefonhívásra, sem az e-mailre nem válaszoltak, egyelőre. (Milyen jól működnek ezek az intézmények, nem igaz?) A róka pedig a hírek szerint felszívódott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS