Lassan jön a gyorsvasút: 2030 előtt biztosan nem fog TGV-n utazni Bukarestig vagy Budapestig

Igazából már az is nagy szó, ha akkor végre elkezdődik a beruházás.

Hirdetés

Ha azt hitte, hogy hamarosan TGV-típusó gyorsvasutakon fogunk furikázni, hát nagyon tévedett.

Korábban ugye szó volt arról, hogy a magyar kormány a román kormánnyal egyeztetett egy Kolozsvárt Budapesttel összekötő gyorsvasútról, mindkét fél nagyon fel volt lelkesülve, sőt Románia tervei között egyéb gyorsvasút-vonalak is szerepeltek.

Eladdig, hogy a rossz emlékű Dăncilă-kormány közlekedési minisztere,a nagyotmondásra amúgy is hajlamos Răzvan Cuc 2019-ben azt nyilatkozta, az említett vasútvonal Kolozsvár–Biharpüspöki szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya már el is készült, és a tényleges munkálatok még abban az évben elkezdődhetnek.

Ma már tudjuk, hogy ez nem így lett, az új közlekedési miniszter, Cătălin Drulă viszont most emelte a tétet: ő azt mondta,

2030 előtt még csak ne is álmodozzon senki gyorsvasutakról,

addig jó, ha a meglévő vasútvonalakat sikerül kissé helyrepofozni, hogy például Bukarest és Temesvár között ne tíz órát zötykölődjön a polgár a rozsdás húgyszagú vonaton.

És ezt úgy kell érteni, hogy azután (2030) fogják csak elkezdeni a gyorsvasutak megépítését.

A Román Államvasutak (CFR) ugyanis jelenleg 400 milliós veszteséggel üzemel,

a vonatok pedig olyan lassan közlekednek, hogy a zakuszka megromlik az egyetemisták táskájában, mire Kolozsvárra vagy valamelyik másik egyetemi városba érkeznek hazulról.

Hirdetés

Az Bukarest és Temesvár közötti 533 kilométert például egy román vasparipa 1995-ban még 6 óra 25 perc alatt gyalulta le – ma viszont már több mint 10 óra ez az út.

A cél tehát az, hogy legalább az 1995-ös szintet újra elérjük.

A vagonokra is ráférne egy kis újítás, a pályajavításhoz szükséges munkavonatból is csak egy van (több kéne), és egyáltalán olyan sok a probléma, hogy az új miniszter szerint a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terv (PNRR) keretében kellene tőkét injektálni a CFR-be, hogy egy kissé helyre lehessen pofozni.

Aztán ha majd elértük a rendszerváltás utáni szintet, akkor lehet gondolkodni a modern megoldásokon – valamikor 2030 után.

Halkan hozzátennénk: ha eleget halogatják az egészet, időközben akár a teleportálás mikéntjét is felfedezhetik, és akkor nem kell többé bajlódni a vasutakkal.

Hirdetés