III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
A monarchikus államforma fennmaradásának esélyeiről közöl cikket a Libertatea hasábjain Theodor Baconschi. A jobbközép nézeteiről ismert publicista, Románia egykori külügyminisztere kiemeli, hogy Mihail Gorbacsov – bár történelmet írt – nemrég bekövetkezett halála nem váltott ki akkora világméretű emóciót, mint II. Erzsébet királynő távozása. Általában elmondható, hogy a modern állam- és kormányfők, azaz a demokratikus köztársaságok időlegesen megválasztott vezetői, kevés kivétellel – mint például George Washington, Konrad Adenauer, Charles de Gaulle vagy Václav Havel –, nem vonulnak be egyből a történelemkönyvek lapjaira, vagy hamar elfelejtik őket, vagy ellentmondásos figurák maradnak halálukban is.
A koronás főkkel kicsit más a helyzet.
Európában napjainkban, a gyarmatbirodalmak felbomlását követően mintegy évszázaddal is tíz olyan állam létezik, amelynek monarchia az államformája. A (felvilágosult) abszolutizmusra épülő klasszikus monarchiák történelmi fejlődése törvényszerűen torkollt egy imperialista korszakba, és mivel nem tudták biztosítani az alapvető szabadságjogokat, illetve a nemzetközi békét, „elvesztették a játszmát”, alattvalóik támogatásával együtt. Azt az egyesítő, pártok feletti szerepet viszont, amit az uralkodók szent és sérthetetlen személye megtestesít, továbbra sem képes helyettesíteni semmi.
A legnagyobb, civilizált európai nemzetek a dinasztikus folytonosság révén tettek szert hatalmi státusukra. Maga az európai eszme is az egykori Római Birodalom örökségének köszönheti születését. Sőt, sokak szerint
az Európai Unió is a Karoling Birodalom egyfajta történelmi folytatásaként értelmezhető.
Valóban, a monarchia az állami létnek egy olyan szertartásos dimenziót és szimbolikus presztízst biztosít, amely nélkül a politikai autoritás óhatatlanul erodálódik, a ciklusonként bekövetkező, választásokon alapuló megújulás dacára. Hiába győzött a „demokratikus szenvedély” (Kelet-Európában is), a nép továbbra is falja a királyi családok életéről tudósító divatlapokat, nézi a (valós vagy kitalált) uralkodókról szóló sorozatokat, mint amilyen a Netflix II. Erzsébetről szóló szériája.
Lehetetlen lenne újraírni Tolsztoj remekművét, a Háború és békét republikánus szereposztással
– jegyzi meg Baconschi.
A monarchia iránti nosztalgia nálunk is jelen van, ahol a posztkommunista elitek idealizálták II. Károly Romániáját és erkölcsileg támogatták a tragikus sorsú Mihály királyt.
Van jövője a monarchiának? – teszi fel a kérdést a szerző. A válasza az, hogy valószínűleg nincsen, még akkor sem, ha alkotmányos formában működik, és a királyi szerepkör kimerül a szimbolikus gesztusokban, valódi döntéshozói hatalom nélkül.
Ott, ahol ez a típusú rendszer kibírta napjainkig, lehetséges, hogy fennmarad még generációkon keresztül, de a volt kommunista világban egy monarchikus restauráció nem tűnik valószínűnek.
Nálunk továbbra is jelen van az osztályharc és a bolsevik propaganda mérgező hatása – de amit I. Károly és Ferdinánd alatt a románok elértek, örökké megmarad az emlékezetben.
Jelenleg, a meglehetősen gyenge hazai monarchista irányzat és a koronás fők iránti mondén/politikai érdeklődés az új király, III. Károly tetteiből táplálkozik, akiről köztudott, hogy közel áll hazánkhoz és sokat tesz a transzilván örökség népszerűsítéséért a nagyvilágban. Ennek ellenére ne legyenek illúzióink, figyelmeztet Baconschi:
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
