Hosszú időbe és heves politikai pofozkodásba került, de a szenátus végre, egyheti kemény vita és egyeztetés után elfogadta a karanténtörvényt.

Hivatalosan ugyan járványhelyzetben, vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvény a címe, de a lényege éppen az, hogy azt rögzíti, milyen körülmények között zárható karanténba az, aki kapcsán fölmerül a gyanú, hogy koronavírusos.

A törvénytervezetet a kormány dolgozta ki, miután az alkotmánybíróság néhány hete kimondta: miniszteri rendelettel nem, csakis a parlament által elfogadott törvény alapján lehet emberek karanténba zárásáról dönteni, elvégre alapvető szabadságjogok korlátozásáról van szó.

Ez szépen és demokratikusan hangzik, csak éppen a koronavírus-járvány kellős közepén beláthatatlan következményekkel járt: mivel a hatóságok kezében nincs semmilyen kényszerítő eszköz, amellyel elkülöníthetik a fertőzötteket, több mint hétszázan kérték, hogy engedjék őket ki a kórházból. Ami azért egészségügyi szempontból nem az a kimondottan biztonságos intézkedés, elvégre a házi karantén sem rendelhető el.

Annak ellenére, hogy a törvényre égető szükség van, a parlament nem siette el az elfogadását. Az ellenzéki többségű törvényhozás ugyanis úgy döntött: megizzasztja a kisebbségi liberális kormányt, és a törvény vitáját is ürügyként használja ki arra, hogy minél többször kimondhassa: a kabinet pancser, és még egy törvényt sem képes normálisan kidolgozni. Merthogy a tervezet durván és keményen belegyalogol az állampolgárok jogaiba, ami tűrhetetlen.

A képviselőház módosításokkal már múlt csütörtökön megszavazta a törvényt, de a szenátusban, amely döntő kamara a témában, már nem siettek ennyire.

A jogi bizottságban hosszasan egyeztettek, napokig tartott a vita, beidézték az egészségügyi minisztert és a miniszterelnököt is, végül csütörtök estére sikerült megállapodni a jogszabály módosításairól. Így végül a szenátus elé kerülhetett, amely későn este el is fogadta azt.

Robert Cazanciuc, a szenátus ügyvivő elnöke elmondta: az eredeti szöveg 90 százalékban módosult.

A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé.

Az is belekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani.

A törvény hatályba lépéséig még várni kell: két napig van lehetőség arra, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon, majd ha ez nem történik meg, az államfő kihirdetheti. Azonban még a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után is várni kell három napig, amíg végre nem flangálhatnak szabadon az utcán a fertőzöttek.