Az óvatosságon, otthonmaradáson, sürgősségi állapoton, pánikszerű termékfelhalmozáson túl itt tornyosul a fejek fölött a nagy kérdés. Mi lesz a pénztárcákkal?
Jelen szöveg a România Liberă oldalon megjelent cikk fordítása.
A SARS-Cov2-járvány egyre több korlátozást kényszerít az emberekre. Több európai kormány meghirdette a #maradjotthon kezdeményezést a COVID-19 betegséget okozó vírus terjedését korlátozó határozott lépésként.
egyre nőnek a hitelek visszafizetésével kapcsolatos aggodalmak. Sok országban a vezetés már kedvezményeket jelentett be a közvetlenül érintett vállalkozók számára. De mi történik az otthon maradó alkalmazottakkal?
A törvény Romániában is lehetővé teszi a távmunkát. Még a szükségállapotra vonatkozó elnöki rendelet 33. cikkelye is a következőt tartalmazza: „A központi és helyi intézmények és közhatóságok, az autonóm közigazgatási hatóságok, az autonóm közhasznú szolgáltatók, a nemzeti társaságok és vállalatok és azok a társaságok, melyekben az állam vagy valamelyik közigazgatási-területi egység egyedüli vagy többségi tulajdonos, a magántulajdonú társaságok a szükségállapot idejére bevezetik a távmunkát, ahol lehetséges, a munkaadó egyoldalú lépésével.” Ez az „ahol lehetséges” az alkalmazottak jogát korlátozza, hogy otthoni munkát kérjenek. Victor Stănilă munkaügyekre szakosodott ügyvéd azonban riadót fúj. A rendelet értelmében az otthoni vagy távmunka kötelezővé válik. A munkaadóknak kell megindokolniuk a hatóságoknak, hogy ez miért nem lehetséges. Azonban nem világos, hogy a vállalkozóknak kihez kell fordulniuk.
A multinacionális cégek felkészültek ezen a téren. Kész specifikus programjaik és lépéseik vannak az otthoni munkára. De ha a kormány ilyet követel, akkor nézzünk szét a portáján.
A köztisztviselők és a szerződéses személyzet számára tavaly nyár óta bevezették a GDPR-t. Pontosabban mondva az irodai számítógépet ellátták egy áthelyezhetetlen identitással.
Amikor a kormány egyik hivatalosságától megkérdeztem, hogy miért nem lehet egy kártya segítségével otthonról dolgozni, mint az európai tisztviselők, megdöbbentő választ adott. „Az otthoni számítógép nem biztonságos. Hivatali titoknak számító információk is vannak. Mit csinálunk, ha valaki meghekkeli a számítógépet vagy valaki adatokat lop az interneten keresztül?” Az állam biztonsága felette áll a polgár biztonságának, nagyjából így lehetne értelmezni a hivatalosság szavait.
A Román Nemzeti Bank (BNR) azt közölte a kereskedelmi bankokkal, hogy ideiglenesen felfüggeszthetik a hitelrészletek fizetését a koronavírus-járvány által hátrányosan érintett sebezhető ügyfelek esetében és nem kell kötelező céltartalékokat létesíteniük az esetleges késedelmes fizetésekre és hitel-átstrukturálásokra, állítják a Profit.ro forrásai.
Mi történik a világban? Az olaszországi gazdasági miniszterhelyettes, Laura Castelli azt állítja, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány az egész országban felfüggeszti a jelzáloghitelek törlesztését, de más közüzemi számlák befizetését is.
A (román – a szerk.) pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 2020. március 31-étől 2020. június 30-áig elhalasztja az ingatlanadó, a telekadó, a járműadó befizetésének határidejét.
Mi az a banki céltartalék? A fogalom nem ismerése értetlenséget szülhet. A COVID-19-válság előtti szabályozások szerint a banknak a saját tőkéjéből kell fedeznie a hitelezett által nem fizetett részletekből keletkező veszteséget, ami azt jelenti, hogy céltartalékot kellett képeznie, vagyis garanciát egy vissza nem fizetett hitellel kapcsolatos becsült veszteségre.
Hogyan történik ez konkrétan? Például, egy bedőlt, vagyis az ügyfél által visszafizethetetlen 100 000 eurós jelzáloghitel esetében a bank úgy becsüli, hogy 60 000 eurót még képes lesz behajtani, ami annak a háznak a becsült eladási értéke, amely a hitel biztosítéka volt. A hitelből hátramaradt 40 000 eurót, ami sokkal nehezebben behajtható, mint egy ingatlanbiztosíték, a bank pénzéből kellett fedezni.
A banknak most már nem kötelező fedeznie ezt a 60 000 eurós részt (valószínűleg a 40 000 a helyes szám – a szerk.).
Sőt, a bankoktól felvett hitelekre vonatkozó pénzügyminisztériumi pályázat elszalasztása miatt a BNR lépéseket készít elő, hogy készpénzt juttasson a piacra, többek között egy repóművelettel, amire ezen a héten kerül majd sor, az igényektől függően, állítják BNR-s források.
A repóműveletek olyan a pénzügyi helyzetet készpénzzel felfrissíteni hivatott visszafordítható tranzakciók, melyeken keresztül a BNR tranzakcióra alkalmas aktívumokat vásárol a hitelintézményektől, ez utóbbiak azon kötelezettségvállalásával, hogy egy későbbi időszakban és a tranzakció pillanatában meghatározott áron visszavásárolják a szóban forgó aktívumokat.
Egy hitel részletfizetésének legfeljebb három havi késései amúgy eddig is megúszhatták anélkül, hogy a banknak céltartalékot kellett volna képeznie. Arról is folynak tárgyalások, hogy elhalasszák a COVID-19-válság által közvetlenül érintett cégeknek nyújtott hitelek részletfizetését is, de ezzel kapcsolatosan még nem jelentettek be döntést.
Olaszországban és Spanyolországban a kormányok már bejelentették annak lehetőségét, hogy elhalasszák a munkaadók adóinak és járulékainak befizetését az állami költségvetésbe.
Románia kormánya még nem jelentett be ezzel kapcsolatos lépéseket. Hanem csak annyit, hogy a GDP 2 százalékát fogja ilyesmire fordítani. A HORECA (szállodák, éttermek, kávéházak – a szerk.) típusú területek, a vendéglátás, az idegenforgalom, a reklám-, a média- és az eseményszervező cégek a leginkább érintettek.
A bankok nyitottak a hitelrészletek befizetésének elhalasztására. A Raiffeisen és a BCR eddig is rendelkezett megoldásokkal a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek számára. Három hónapra szóló garanciát nyújtott nekik.
Két állami bank viszont rátett egy lapáttal, bejelentve, hogy akár az összes magánszemély esetében is lehetővé tesznek majd halasztást, nemcsak az elszigetelésben vagy karanténban lévőknél.
A CEC Bank azt mondja, hogy egy hónapra automatikusan felfüggeszti a visszafizetést, büntetés nélkül, minden ügyfél számára, akik a részletfizetés esedékességénél nem rendelkeznek elég pénzzel a számlájukon, a Banca Românească pedig 2 hónapra halasztja el a részletfizetést mindenkinél, aki ezt kéri.
Az emberek még nem érzik a pénzügyi visszaesést. De egy-két hónap múlva?
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Felborult egy személyautó vasárnap délután a Ratosnyához tartozó Andrenyásza település határában. A járműben két felnőtt és egy kiskorú utazott, mindhárman még a mentők kiérkezése előtt elhagyták a feje tetejére állt autót.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Személyautóval ütközött egy motoros hétfőn kora este Erdőszentgyörgy Szováta felőli kijáratánál. A balesethez több mentőegységet is riasztottak, elsődleges információk szerint nem sikerült megmenteni a motoros életét.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.