Az óvatosságon, otthonmaradáson, sürgősségi állapoton, pánikszerű termékfelhalmozáson túl itt tornyosul a fejek fölött a nagy kérdés. Mi lesz a pénztárcákkal?
Jelen szöveg a România Liberă oldalon megjelent cikk fordítása.
A SARS-Cov2-járvány egyre több korlátozást kényszerít az emberekre. Több európai kormány meghirdette a #maradjotthon kezdeményezést a COVID-19 betegséget okozó vírus terjedését korlátozó határozott lépésként.
egyre nőnek a hitelek visszafizetésével kapcsolatos aggodalmak. Sok országban a vezetés már kedvezményeket jelentett be a közvetlenül érintett vállalkozók számára. De mi történik az otthon maradó alkalmazottakkal?
A törvény Romániában is lehetővé teszi a távmunkát. Még a szükségállapotra vonatkozó elnöki rendelet 33. cikkelye is a következőt tartalmazza: „A központi és helyi intézmények és közhatóságok, az autonóm közigazgatási hatóságok, az autonóm közhasznú szolgáltatók, a nemzeti társaságok és vállalatok és azok a társaságok, melyekben az állam vagy valamelyik közigazgatási-területi egység egyedüli vagy többségi tulajdonos, a magántulajdonú társaságok a szükségállapot idejére bevezetik a távmunkát, ahol lehetséges, a munkaadó egyoldalú lépésével.” Ez az „ahol lehetséges” az alkalmazottak jogát korlátozza, hogy otthoni munkát kérjenek. Victor Stănilă munkaügyekre szakosodott ügyvéd azonban riadót fúj. A rendelet értelmében az otthoni vagy távmunka kötelezővé válik. A munkaadóknak kell megindokolniuk a hatóságoknak, hogy ez miért nem lehetséges. Azonban nem világos, hogy a vállalkozóknak kihez kell fordulniuk.
A multinacionális cégek felkészültek ezen a téren. Kész specifikus programjaik és lépéseik vannak az otthoni munkára. De ha a kormány ilyet követel, akkor nézzünk szét a portáján.
A köztisztviselők és a szerződéses személyzet számára tavaly nyár óta bevezették a GDPR-t. Pontosabban mondva az irodai számítógépet ellátták egy áthelyezhetetlen identitással.
Amikor a kormány egyik hivatalosságától megkérdeztem, hogy miért nem lehet egy kártya segítségével otthonról dolgozni, mint az európai tisztviselők, megdöbbentő választ adott. „Az otthoni számítógép nem biztonságos. Hivatali titoknak számító információk is vannak. Mit csinálunk, ha valaki meghekkeli a számítógépet vagy valaki adatokat lop az interneten keresztül?” Az állam biztonsága felette áll a polgár biztonságának, nagyjából így lehetne értelmezni a hivatalosság szavait.
A Román Nemzeti Bank (BNR) azt közölte a kereskedelmi bankokkal, hogy ideiglenesen felfüggeszthetik a hitelrészletek fizetését a koronavírus-járvány által hátrányosan érintett sebezhető ügyfelek esetében és nem kell kötelező céltartalékokat létesíteniük az esetleges késedelmes fizetésekre és hitel-átstrukturálásokra, állítják a Profit.ro forrásai.
Mi történik a világban? Az olaszországi gazdasági miniszterhelyettes, Laura Castelli azt állítja, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány az egész országban felfüggeszti a jelzáloghitelek törlesztését, de más közüzemi számlák befizetését is.
A (román – a szerk.) pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 2020. március 31-étől 2020. június 30-áig elhalasztja az ingatlanadó, a telekadó, a járműadó befizetésének határidejét.
Mi az a banki céltartalék? A fogalom nem ismerése értetlenséget szülhet. A COVID-19-válság előtti szabályozások szerint a banknak a saját tőkéjéből kell fedeznie a hitelezett által nem fizetett részletekből keletkező veszteséget, ami azt jelenti, hogy céltartalékot kellett képeznie, vagyis garanciát egy vissza nem fizetett hitellel kapcsolatos becsült veszteségre.
Hogyan történik ez konkrétan? Például, egy bedőlt, vagyis az ügyfél által visszafizethetetlen 100 000 eurós jelzáloghitel esetében a bank úgy becsüli, hogy 60 000 eurót még képes lesz behajtani, ami annak a háznak a becsült eladási értéke, amely a hitel biztosítéka volt. A hitelből hátramaradt 40 000 eurót, ami sokkal nehezebben behajtható, mint egy ingatlanbiztosíték, a bank pénzéből kellett fedezni.
A banknak most már nem kötelező fedeznie ezt a 60 000 eurós részt (valószínűleg a 40 000 a helyes szám – a szerk.).
Sőt, a bankoktól felvett hitelekre vonatkozó pénzügyminisztériumi pályázat elszalasztása miatt a BNR lépéseket készít elő, hogy készpénzt juttasson a piacra, többek között egy repóművelettel, amire ezen a héten kerül majd sor, az igényektől függően, állítják BNR-s források.
A repóműveletek olyan a pénzügyi helyzetet készpénzzel felfrissíteni hivatott visszafordítható tranzakciók, melyeken keresztül a BNR tranzakcióra alkalmas aktívumokat vásárol a hitelintézményektől, ez utóbbiak azon kötelezettségvállalásával, hogy egy későbbi időszakban és a tranzakció pillanatában meghatározott áron visszavásárolják a szóban forgó aktívumokat.
Egy hitel részletfizetésének legfeljebb három havi késései amúgy eddig is megúszhatták anélkül, hogy a banknak céltartalékot kellett volna képeznie. Arról is folynak tárgyalások, hogy elhalasszák a COVID-19-válság által közvetlenül érintett cégeknek nyújtott hitelek részletfizetését is, de ezzel kapcsolatosan még nem jelentettek be döntést.
Olaszországban és Spanyolországban a kormányok már bejelentették annak lehetőségét, hogy elhalasszák a munkaadók adóinak és járulékainak befizetését az állami költségvetésbe.
Románia kormánya még nem jelentett be ezzel kapcsolatos lépéseket. Hanem csak annyit, hogy a GDP 2 százalékát fogja ilyesmire fordítani. A HORECA (szállodák, éttermek, kávéházak – a szerk.) típusú területek, a vendéglátás, az idegenforgalom, a reklám-, a média- és az eseményszervező cégek a leginkább érintettek.
A bankok nyitottak a hitelrészletek befizetésének elhalasztására. A Raiffeisen és a BCR eddig is rendelkezett megoldásokkal a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek számára. Három hónapra szóló garanciát nyújtott nekik.
Két állami bank viszont rátett egy lapáttal, bejelentve, hogy akár az összes magánszemély esetében is lehetővé tesznek majd halasztást, nemcsak az elszigetelésben vagy karanténban lévőknél.
A CEC Bank azt mondja, hogy egy hónapra automatikusan felfüggeszti a visszafizetést, büntetés nélkül, minden ügyfél számára, akik a részletfizetés esedékességénél nem rendelkeznek elég pénzzel a számlájukon, a Banca Românească pedig 2 hónapra halasztja el a részletfizetést mindenkinél, aki ezt kéri.
Az emberek még nem érzik a pénzügyi visszaesést. De egy-két hónap múlva?
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.