Bár tény, hogy mi, magyarok – és persze a térség más nemzetei, köztük a románok – nem vetjük meg a kiadós bulikat, amelyeken patakokban folynak a különféle alkoholtartalmú italok, és a társas összejövetelek gyakran torkollnak olyan vetélkedésekbe, amelyek során a főszereplők azt ecsetelik, ki, mikor és hányszor rúgott be kultúrember számára szinte már vállalhatatlan mértékben, most kiderült, hogy az erdőben sem vagyunk a fejlett Nyugat mögött.

A Global Drug Survey című felmérés ugyanis kimutatta, hogy még a legnagyobb jóindulattal is csupán a középmezőnybe tartozunk.

A legfrissebb, elérhető adatok 2019-re vonatkoznak, vagyis a tavalyi, pandémia miatti karanténidőszak nem szerepel benne – pedig azért tanulságos lenne megtudni, hogy a kényszerű bezártságban hogyan alakultak a mutatók.

Gyanítjuk, hogy nem lefelé.

Minden esetre ebben a felmérésben 100 000 személy megkérdezésével azt vizsgálták, hányszor rúgtak be a válaszadók egy év alatt.

És ez alatt nem a munka után bedobott egy-két sört vagy a vacsora után emésztésjavítónak bekapott két centnyi Unicumot értik.

Hanem azokat az igazi, nagyon durva, sör-bor-pálinka-ablakmosó folyadék kombóban tocsogó, „Milyen nap van, hova kerültem, miért és egyáltalán ki vagyok én?” jellegű, orbitális bedörrentéseket.

Nos, a felmérés alapján kiderült, hogy bizonyos sztereotípiák mégiscsak igazak: a győztesek toronymagasan a skótok és az angolok.

Az általuk adott válaszok alapján a skótok évi 33,8, az angolok pedig alig lemaradva néhány krigli sörrel és pohár whiskyvel 33,7 alkalommal isszák talajrészegre magukat.

A harmadik helyen is egy brit kötődésű ország áll: az ausztráloknál ez az index 31,7.

A negyedik és ötödik helyen két skandináv ország áll: a dánok 31,3, illetve a finnek 30,4 alkalommal.

És akkor jön a meglepetés: a magyarok csupán a 23., a románok pedig a 26. helyen állnak a listán.

Magyarországon 15,8 durva bekarmolásra emlékeznek az emberek évente, míg Romániában 14,1-re.

Mindezt úgy, hogy ebben vélhetően mi, erdélyi, partiumi és bánsági magyarok is benne vagyunk.

Nem csupán az Egyesült Államok (27,1) vagy az írek (25,9) előznek meg, de még a szlovákok (16,1) és a lengyelek (16) is.

A sor végén egy rakás latin állam kullog: a legutolsó Kolumbia (6,5), előtte Argentína (6,9) és Portugália (9,3) áll.

Igaz, Románia a jelek szerint igyekszik felzárkózni az élmezőnyhöz.

Az Eurostat által készített, ugyancsak 2019-re vonatkozó felmérés szerint ugyanis Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az alkoholra költött összeg az illető évben.

Miközben uniós szinten összesen 117 milliárd eurót költöttek szeszes italra, ami a fogyasztásra költött teljes összeg 1,6 százaléka.

Az uniós átlagot Lettország (4,8 százalék), Észtország (4,7) és Litvánia (3,7) is meghaladja, miközben például Görögországban és Olaszországban 1 százalék alatti az arány.

Eközben az alkoholra költött pénz aránya az elmúlt évtizedben 13 uniós tagállamban csökkent. Köztük van a három balti állam is.

Ugyanakkor hét országban nőttek az alkoholra szánt kiadások – a legnagyobb mértékben éppen Romániában, ahol a 2009-es 2,1 százalékról 2019-re 2,6-ra nőtt az arány, tehát 0,5 százalékos a növekedés.

Vagyis az igyekezet szemmel látható, de azért kérdéses, hogy az igazi nagyokhoz, a skótokhoz és az angolokhoz fel lehet nőni.