// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Fellázadtak a román spárgaszedők Németországban a pocsék munkakörülmények miatt

// HIRDETÉS

Ott sem csak móka és kacagás az élet.

Nem tartottak sokáig a mézeshetek a román vendégmunkások és a németországi spárgatermesztő gazdák között: miután néhány hete még amiatt sápítozott mindenki, hogy a koronavírus-járvány ellenére tömött sorokban özönlötték el a romániai repülőtereket a spárgaszedésre jelentkező idénymunkások, most a lesújtó ottani munkakörülmények miatt lázadozó románokról szólnak a hírek.

Kedden délután például több tucatnyi román idénymunkás vonult utcára Bonn belvárosában, hogy a kemény munkakörülmények és a német gazdák visszaélései ellen tiltakozzon.

A tüntetésen egyúttal néhány helyi munkás is részt vett.

A románok több molinót is a magasba emeltek, az egyik felirata ez volt: „Szedjétek ki ti a spárgátokat a földből!”.

A menet a román konzulátus előtt ért véget, ahol a vendégmunkások kérdőre vonták a román illetékeseket, amiért azok szerintük magasról tesznek rájuk, és nem léptek közbe az érdekükben.

A munkavállalók arra panaszkodnak, hogy vagy ki sem fizették őket, vagy csupán röhejes összeggel szúrták ki a szemüket az elvégzett munkáért. Állításuk szerint napi tíz óra munkáért 350 eurót kapnak havonta.

Mint mondják, még a hazautazásra sincs pénzük, de sem a munkaadók, sem a hatóságok nem mozdítják a fülük botját sem.

Bukarest most, hogy a világ nyilvánossága elé került az ügy, reagált, és Oana Darie külügyi szóvivő közölte: hazahozzák az átvert románokat, akik egy csődvédelem alá került farmon dolgoztak. Elmondása szerint 250 emberről van szó, de amúgy nem mindenki akar hazatérni: a tiltakozók fele Németországban maradna.

A farmokon és vágóhidakon dolgozó sanyarú sorsú román vendégmunkások helyzete miatt kedden Violeta Alexandru román munkaügyi miniszter is Németországban tárgyalt, Emil Hurezeanu, Románia németországi nagykövete pedig közölte: a botrány miatt a német munkaügyi minisztérium törvénymódosítást dolgozott ki, amely kiiktatja a visszaélések legfőbb felelőseit, az alvállalkozókat, munkaközvetítőket a munkáltatók és a munkavállalók közötti láncból.

Minden esetre ezek után leszámolhatunk néhány illúzióval: Németországban sem minden fenékig spárgakrémleves.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS