Az országos helyreállítási tervek költségvetései körüli tárgyalások célegyenesbe értek. Az EU-s tagállamok beküldték a dokumentumokat (Romániának is sikerült, igaz, kicsit megkésve), az illetékesek átbogarászták, és ha nem volt tiszta valami, visszaküldték a terveket, természetesen megjegyzésekkel. Nos, Románia csütörtök este kapta meg a csomagot (29,2 milliárd euróról van szó), mondanunk sem kell, jó pár piros tintás hozzáfűzéssel.
Persze, a hazai illetékesek siettek megjegyezni, hogy á, dehogy dobták vissza a tervet,
ami történt, az teljesen normális,
egyeztetni kell még egy sort a jövő heti végső döntés előtt.
Nos, nézzünk pár példát arra, hogy a mi is az, ami jelen esetben a román tervgazdák szerint „normális”.
1. Egy kórház felújítására a Word dokumentumban 80 millió eurót kértek, az Excel dokumentumban viszont csak 71 milliót. Kilenc millió eurót senki sem nevezhet apró elírásnak.
2. Florin Cîțu miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy a nagy terv megvalósítása során több vadiúj kórházat is építenek. Ezhhez képest
a dokumentumokban egyetlen új kórház építése szerepel,
és itt is becsúszott a fenti fránya hiba: egyik helyen 570 millió eurót kérnek az építkezésre, másik helyen csak 517 milliót. A különbségből simán építeni lehetne egy kisebb fogászati klinikát.
3. A Képzett Románia program esetében az a baj, hogy a tervezők odaírtak egy végösszeget, de elfelejtették azt tételeire bontani. Khm…
4. A vízgazdálkodási fejlesztések esetében a költségeket
sikerült valahogy különböző lej-euró átváltási ráták szerint kiszámítani.
5. Az iskolaelhagyás mértékét csökkenteni hivatott program költségvetési fejezetében szépen le vannak írva a tevékenységek költségei, viszont a technikai háttérre, elbírálásra és monitorizálásra vonatkozó összegek kifejtéséről megfeledkeztek, pedig ezek a végösszeg egynegyedét teszik ki.
6. A hazai metrók fejlesztése fejezetnél az EB udvariasan rákérdez, hogy a majdan Bukarestbe és Kolozsvárra kerülő összesen 30 metrószerelvényt biztos megveszi Románia 2026-ig, ha a finanszírozás nem csak a helyreállítási tervből történik. Mert tudjuk (látjuk az autópályák esetében is), mennyi baj tud történni az ilyen vegyes forrású ügyek esetében.
7. A végére hagytunk egy nyalánkságot is. A kis- és középvállalkozások kockázati tőkealapja fejezetében az áll, hogy
egyetlen ember kiképzése 133 000 euróba kerül.
Mire a brüsszeli illetékesek odaírták a Megjegyzések rovatba, hogy: „Enyhe túlzásnak tűnik.”
És további hasonló megjegyzések tucatjai szerepelnek a doksicsomagban. Persze, nagyon könnyen elképzelhető, hogy a valóban szerteágazó és bonyolult költségvetés kidolgozásánál hibák csúsztak be. Ahogy az is, hogy az ügyesebbek itt-ott megnyomták a golyóstollat.