Zavar támadt az erőben a román parlament környékén. Miután az elmúlt hetekben a Klaus Iohannis államfő által útjára indított magyarellenes uszítóhadjárat részeként villámgyorsan elutasították a Székelyföld autonómiastatútumát, majd ugyanolyan sebességgel ünnepnappá nyilvánították a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, szerdán lelassult a gépezet, és nem utasították el azt a tervezetet, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a Romániában élő magyarok számára.

Igaz, nem is szavaztak róla: visszaküldték az illetékes szakbizottságokba.

Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke szerint a frakcióvezetők állapodtak meg arról, hogy két hétre visszakerül a bizottságba.

Persze ez nem tetszett Marius Paşcannak, aki jelenleg a Traian Băsescu által gründolt Népi Mozgalom Párt frakcióvezetőjeként rontja a le tevékenykedik, mivel ő kardoskodott azért, hogy minél hamarabb tűzzék napirendre, és utasítsák el.

A működése egyetlen értelmét a magyarellenes megnyilvánulásokban és a magyargyűlölet szításában megtaláló Paşcan telefonon keresztül felháborodottan jelentkezett be, hogy hisztizzen egy sort, amiért elvették a játékát.

Mint mondta, ő nem egyezett bele, hogy levegyék a tervezetet a napirendről.

„Miért küldjük vissza a bizottságba? Miért ne utasítsuk el? Ez egy megalázó tervezet, azért akarják ismét fiókba zárni, hogy az RMDSZ megtalálja a megfelelő pillanatot az elfogadásához. Még ma meg kell vitatni, és el kell utasítani” – verte virtuálisan az asztalt a magyargyűlölő képviselő.

Paşcan azzal próbált érvelni, a magyarok 40 000 román lemészárlását akarják megünnepelni. (Pedig hát nem úgy emlékszünk, hogy Avram Iancu vagy Axente Sever pribékjei románokat gyilkolásztak volna).

De hiába: Ciolacu közölte vele, hogy a döntés a házszabálynak megfelelően született, így nem lehet módosítani rajta.

Ciolacu álláspontját pártja, a PSD – ez nem annyira meglepő –, valamint a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt – ez már meglepőbb – frakcióvezetője is támogatta.

A tervezet amúgy arról szól, hogy azon településeken, ahol magyarok élnek, március 15-én a z önkormányzat számára tegyék lehetővé, hogy hivatalosan ünnepi megemlékezéseket szervezzen. Egyúttal a munkáltatóknak szabadnapot kellene biztosítaniuk magyar alkalmazottaiknak ezen a napon, ha igénylik.

A szenátus még 2017-ben elvetette a törvényjavaslatot, azóta hevert a döntéshozó kamarának minősülő képviselőház fiókjában.

A PMP most gyorsan megpróbálta ezt is lesöpörtetni az asztalról, de egyelőre beletörött a bicskája.

A 21. század Európájának egyik magát kisebbségbarátnak és civilizáltnak mondó országában már ennek is örülnünk kell.