Emlősészleleti ritkaság: hód mozog Kolozsvár központjában! (VIDEÓval)

Ha az ember nyitott szemmel jár, ilyen apró csodákat (is) láthat a kincses városban.

Hirdetés

Ahhoz már többé-kevésbé hozzászoktunk, hogy a galambok, verebek, harkályok, rigók, patkányok, mókusok, varjak, csókák, vörös vércsék, sirályok, vadkacsák (oké, esélyegyenlőségi alapon csapjuk ide a kóbor kutyákat, macskákat is)… és megannyi egyéb nem-szelíd állatfaj itt él körülöttünk, felettünk, alattunk: a városban.

De hogy a Szamos-parton sétáló emberfia váratlanul egy eurázsiai (vagy közönséges) hóddal (Castor fiber) néz farkas-, izé, hódszemet… ez nem kimondottan közönséges esemény. Pedig pont ez történt kedden este (igen, bezártak az iskolák, és mielőtt a diákok ügyesen izolálták volna magukat, nekiszaladtak kicsit a váratlan ölükbe szakadt szabadságnak): néhány felsős diák a Szamos hídja mellett, a Fellegvár alatt sétálgatott, amikor megpillantották a hódot. Dénes Dávid azonnal lefilmezte a kalandor állatot, neki köszönhetjük a felvételt. (Köszönjük!) Tessék:

Szép, nem? Ilyet még sose láttunk, gondoltuk mi. Aztán felhívtuk Hegyeli Zsolt biológust, a Milvus Csoport munkatársát, mert azért ő sokkal többet tud a hódok világáról, mint mi. És megtudtuk, hogy bár nem ez az első hód, amelyet Kolozsvár központjában láttak – két-három évvel ezelőtt láttak egyet a Malom árokban –, azért fontos észlelés, mert a hód ugyancsak ritkán jelenik meg a kincses városban.

A nagy fogú emlős telepítését 1998 táján kezdték el Romániában, és nem is rossz eredménnyel: ügyesen megtelepedtek a Szamosok, az Olt, a Maros és a Feketeügy folyók mentén. A lencsevégre kapott állat valószínűleg a Szamos felől érkezett a városba és feltehetően fiatal példány, ugyanis rájuk jellemző, hogy egy adott pillanatban kapják magukat és elvándorolnak születési helyükről.

Hirdetés

A jó hír az, hogy ami ma még szokatlan látvány – hód a híd alatt –, a jövőben megszokottá válhat. Nem valószínű ugyan, hogy a hódok megtelepednek Kolozsváron, az azonban igen, hogy a környéken felütik majd tanyájukat, főleg ott, ahol azért van némi csend, no meg fa, fészeknek való, továbbá táplálék.

Ami a hódok jelenléte és a folyó tisztasága közötti összefüggést illeti, nem szolgálhatunk jó hírrel. A szakszóval indikátor-fajnak tekinthető vidrával ellentétben a hód ugyanis állja a szennyezettebb vizeket is.

A tudósok örülnek az értékes adatnak, mi, laikus állatbarátok a hódnak. Mert szeretjük az ilyen apró csodákat.

Hirdetés