// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Élvonalban: jókora összegeket költenek az alkalmazottak fizetéseire Erdély és a Bánság szívében is

// HIRDETÉS

Ami a régió gazdasági erejét jelzi.

A számok nem hazudnak, és továbbra is azt mutatják, hogy Erdély és a Bánság fővárosa továbbra is bivalyerős gazdaságilag – már persze a jóval nagyobb Bukarest utáni mezőnyben.

Ezt most egy olyan kimutatás is igazolja, amely azt vizsgálja, hogy az egyes megyékben mennyit költenek havonta a cégek az alkalmazottaik fizetésére.

A béralap alapján meglehetősen egyszerű megállapítani egy megye gazdasági helyzetét: minél fejlettebb a régió, annál több cég telepszik meg ott, amelyek között sok a saját hozzáadott-értéket teremtő vállalkozás is, ennek nyomán nagyobb összeget fordíthatnak az alkalmazottak béreire is.

A júniusi béralap 28,3 milliárd lej volt, ebből tekintélyes arányban részesül Erdély és a Bánság.

Konkrétan az első öt megye, illetve régió között két erdélyi és egy bánsági van.

Az első helyen megkérdőjelezhetetlenül a kétmilliós lakosú, és az agglomerációban is számos cég székhelyének otthont adó Bukarest áll, ahol a 97 896 vállalkozás júniusban összesen 9,3 milliárd lejt fizetett ki fizetésként az alkalmazottainak.

A második hely viszont már Erdélyé: Kolozs megye foglalja el, ahol 29 564 cég 1,5 milliárd lejt adott a munkavállalóknak bér gyanánt.

A harmadik helyezettet sem a Kárpátok túloldalán kell keresni: Temes megye 22 440 vállalkozással és 1,4 milliárd lejes béralappal áll ott.

A negyedik hely Ilfov megyéé, amin nincs miért csodálkozni, hiszen a Bukarestet körülölelő területről van szó. Itt 22 428 cég 1,083 milliárd lejnyi fizetést csengetett ki az alkalmazottaknak.

Az ötödik helyezett viszont ismét csak erdélyi: Brassó megye futott be ide, ahol 18 406 vállalkozás 923 millió lej értékben adott fizetést júniusban.

Mindez azt jelenti, hogy a Bukarest-Ilfov régió, illetve Kolozs és Temes megye

összesen az ország béralapjának 48 százaléka, 13 milliárd lej fölött rendelkezik.

Az utolsó helyen a délkelet-romániai Mehedinţi megye áll, ahol csupán 4100 munkáltató működik, és csak 130 millió lejnyi értékben fizettek béreket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS