Szőcs István író, szerkesztő, művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja életének 93. évében hunyt el Kolozsváron. Elemi és középfokú tanulmányait szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte, felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott, 1951-ben pedagógia-lélektan szakos tanári oklevelet szerzett. Több lapnál is szerkesztőként dolgozott, 1989-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek közepétől a kolozsvári Helikonnál főmunkatárs. Főműve a Selyemsárhajó című, több kiadást és témabővítést megért könyve.

Első publikációitól, az ötvenes évek közepétől kezdve Szőcs István bő három évtizedig elsősorban irodalom- és színikritikákkal, irodalomtörténeti esszékkel volt jelen az irodalmi életben. Nagyban hozzájárult a romániai magyar könyvkiadás megújulásához – írja közleményében a Magyar Művészeti Akadémia, mely saját halottjaként tekint az elhunytra.

Szőcs István tevékenyen részt vállalt politikai és közügyekben. A magyarság védelmében több konfliktust is felvállalt, kiállt az iskolák védelmében, tiltakozott a hírhedt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista városvezetése ellen, és nyilvánosan cáfolta a dáko-román folytonosság elméletét. 2012 novemberében kiderült, hogy a kommunizmus alatt a Securitate beszervezte.