A Krónika múlt hét csütörtökön kereste meg az Európai Bizottságot, hogy mit szólnak ahhoz, hogy Klaus Iohannis államfő a romániai magyarok, illetve Magyarország elleni uszítással támadja a PSD-t. A rövid válasz hétfőn érkezett meg a brüsszeli testülettől, mely szerint nincs mit kommentálni, ugyanis ez egy magyar-román kérdés, nem tartozik az Unió hatáskörébe.

Meglepően kemény hangnemben ír az esetről viszont az egyik legnagyobb német hetilap, a Der Spiegel Egy kitüntetett agitátor című cikkében. Ebben az áll, hogy az egyik német város által Nagy Károly-díjjal kitüntetett román államfő nyilatkozata sötét időket idéz, utalva a Ceaușescu-diktatúra nacionalizmusára és a fekete márciusra. Az erdélyi szászokat érzékenyen érintette a kollektív fasizmussal való megbélyegzés a kommunizmus idején, Iohannis pedig ennek a közösségnek a tagja. Mégis most politikai eszközként alkalmazza a román nacionalisták egyik legmocskosabb kliséjét, miszerint Magyarország Erdély elszakításáért küzd, ezzel pedig a romániai magyar kisebbséget a „ötödik hadosztályként” használja fel. A cikk szerzője arra is emlékeztet, hogy ez a politikai játszma 1990-ben szinte polgárháborúhoz vezetett.

A német lap szerint Iohannis legutóbbi kijelentései példa nélküliek Románia posztkommunista történelmében, mint ahogy az is példátlan, hogy egy ország államfője egy másik szomszédos országot szeparatizmussal vádoljon a koronavírus-járvány okozta válság tombolása közepette.