// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egyelőre szó sincs kötelező oltásról vagy az oltatlanok karanténjáról Romániában

// HIRDETÉS

Míg Nyugat-Európában egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be, Románia december elseje apropóján lazításra készül.

A napi járványjelentés alapján úgy tűnik, a negyedik járványhullám nehezén már túl van Románia, a járványgörbe ugyanis az október 19-i csúcs óta lefelé ível. A szakértők nemrég még attól tartottak, hogy az iskolakezdés miatt újra emelkedni fognak a napi esetszámok, ennek azonban egyelőre nincs jele, bár ez még változhat. Tény viszont, hogy legutóbb szeptember elején tartottunk ott, ahol most, átlagosan napi 4-5 ezer új esetnél.

Míg Európa nyugati, az átoltottságban jóval előrébb tartó államaiban egyre meredekebben nőnek az esetszámok, emiatt pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be, Románia kisebb lazításra készül. Az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) pénteki határozattervezete szerint a román nemzeti ünnep alkalmából Bukarestben maximum 400, a megyeszékhelyeken 200 fős rendezvényeket engedélyeznének, de csak védettségi igazolásokkal lehetne részt venni ezeken. Ennél talán fontosabb, hogy a 3 ezreléknél alacsonyabb fertőzöttségű településeken kinyithatnak az iskolák, a személyzet beoltási arányától függetlenül.

A sporteseményeken ismét részt vehetnek a zöldigazolvánnyal rendelkező szurkolók, igaz, az ülőhelyeknek csupán a 30 százalékát foglalhatják el. Zöld utat kapnak a szabadtéri események (koncertek, fesztiválok, stb.) is, a 30 százalékos küszöb azonban ezek esetében is érvényes. Szabadtéren vagy zárt téren szervezett képzések, konferenciák, üzleti találkozók maximum 150 résztvevővel tarthatók, a maszkviselési kötelezettség betartásával. Mindez jól hangzik, de a tervezetet még a kormánynak is jóvá kell hagynia.

A járványszámok csökkenésével elégedett Raed Arafat belügyi államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a hatóságok egyelőre nem is tárgyalnak az oltás kötelezővé tételéről vagy az oltatlanok karanténba helyezéséről, mivel az eddigi korlátozások meghozták a várt eredményt, az esetszámok csökkenni kezdtek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS