// 2025. július 13., vasárnap // Jeno

Egy romokban levő társadalom képe: így viszonyulnak az erdélyi magyarok és románok a járványhoz

// HIRDETÉS

Miért olyan alacsony az átoltottsági arány Székelyföldön? Mi a szerepe ebben a családorvosoknak? Van-e különbség a románok és az erdélyi magyarok oltásszkepticizmusa között? Egy friss felmérésből minden kiderül.

Az életünket fenekestül felforgató járványhelyzet egyik legfontosabb kérdése, amely a társadalomtudósokat foglalkoztatja: miért olyan alacsony az átoltottság Romániában? Ebből a kérdésből indult ki a Bálványos Intézet legutóbbi kutatása is, mely a szakirodalomban előforduló lehetséges magyarázatokat tesztelte a lakosságon, választ keresve a romániai lakosság oltásszkepticizmusára, egyben felvillantva a Covid-19-cel kapcsolatos attitűdök mozgatórugóit. A közvélemény-kutatás jelentős különbségekre mutat rá a román és az erdélyi magyar lakosság viszonyulásában, a teljes kép legizgalmasabb kontrasztját pedig a székelyföldiek adják, akik

az oltásról és a járványról is másképpen gondolkodnak, mint például a partiumiak vagy a szórványban élők.

A Székelyföldre tehát külön odafigyeltek a kutatók – Toró Tibor, Kiss Tamás és Geambașu Réka –, tekintettel arra, hogy az oltási hajlandóság ebben a régióban alacsonyabb mind az országos, mind az erdélyi magyarokra jellemző átlagnál.

A nagymintás felmérés a tavalyi év utolsó két hónapjában készült, 1014 romániai román és 1031 erdélyi magyar telefonos megkérdezésével. Az oltás elutasításában és a járvány megítélésében az életkornak, a lakóhelyül szolgáló település típusának, a nemnek, a végzettségnek, a vallásnak és a szubjektív jövedelmi helyzetnek egyaránt szerepe van, ezért elsősorban ezen háttérváltozókat vették figyelembe a mintavételkor.

Amikor a felmérés készült, a romániai 18 év fölötti népesség 48%-a kapott legalább két oltást, vagyis az oltatlanok a népesség 47 százalékát tették ki. A kutatók által használt arány eltér a hivatalos országos adatoktól, ami annak tudható be, hogy

a hatóságok messze felülbecsülik a tényleges népességszámot:

a statisztikai hivatal által nyilvántartott lakónépesség (populația rezidentă) helyett a lakosság-nyilvántartóban szereplő 12 év fölötti népességgel (populația stabilă) számolnak.

Kiss Tamás és Toró Tibor a kutatást bemutató kolozsvári sajtótájékoztatón

A kutatás eredménye szerint az erdélyi magyarok körében az átoltottság magasabb: 53%-uk kapott legalább két oltást (17% ezen belül három dózist) és további 5%-uk egy dózist. Így az oltatlanok aránya az országos 47%-kal szemben 42%-os. A székelyföldi lakosság 60%-a nem részesült egyáltalán vakcinában, ami jóval magasabb az országos és az erdélyi magyarokra jellemző aránynál.

Fontos megállapítás: miközben a Székelyföldön kívüli magyarok jóval az átlag felett oltották be magukat, addig a székelyföldiek esetében ez az arány jóval az átlag alatt maradt.

Az oltásszkeptikusok (akik hallani sem akarnak az oltásról) az országos oltatlan lakosság 60%-át teszik ki, az erdélyi magyarok körében 57%-ról, illetve a székelyföldiek esetében 65%-ról beszélhetünk. Székelyföld ebben Moldvához hasonlít. Ahogy már más felmérések is igazolták, leginkább a falun élők, az alacsonyan képzettek, illetve a rossz anyagi helyzetben lévők kételkednek a vakcinában. A vallás fontos szerepet játszik az oltás megítélésében,

az ortodoxok oltási hajlandóságát kevésbé befolyásolja a vallási nézet, mint például a katolikusokét,

akiknek az oltásszkepticizmusa a Székelyföldön is megmutatkozik. A protestánsok körében ugyanakkor magasabb az oltásba vetett bizalom.

De milyen indokkal utasítják vissza az oltást a szkeptikusok? Az alábbi ábra százalékosan mutatja meg, a vizsgált csoportok milyen arányban értenek egyet az egyes kijelentésekkel. Látható, a románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt.

A kutatásból kiderült, hogy sokan akkor sem tesztelték magukat, ha egyértelmű tünetekkel rendelkeztek, ez különösen igaz Székelyföldre, ahol nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól.

Akik ismerősük, családtagjuk megfertőződése révén közelebbről is megtapasztalták a járvány komolyságát, nem kételkednek a vírus létezésében, és nagyobb oltási hajlandóságot is mutatnak. Ez jóval erősebb a romániai, mint az erdélyi magyar mintán, ahol csupán az elhunyt családtag esetében növekszik meg az oltási hajlandóság.

Eddig is tudni lehetett, hogy az intézményekbe vetett bizalom a béka ülepe alatt van Romániában (ami táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust is), a rendkívül súlyos bizalomhiányt a Bálványos Intézet felmérése is igazolta. Kiss Tamás nem finomkodott a felmérést bemutató sajtótájékoztatón: szerinte

egy romokban levő társadalom képe köszön vissza a válaszokból.

Különösen a románokra jellemző a bizalmatlanság, akik közvetlen környezetükben sem bíznak, nemhogy az államban vagy a kormányban. Az erdélyi magyarok nemcsak az idegenekben bíznak meg jobban, hanem ismerőseikben is. Sőt, az a különös helyzet állt elő, hogy az erdélyi magyarok jobban bíznak a román államban, mint a románok.

Ebben a kérdéssorban is meglátszik, hogy aki megbízik az egyházban, az kisebb eséllyel oltatja be magát (ez nem igaz a többségében ortodox románok esetében).

A világnézetbeli meggyőződéseknek szintén hatásuk van az oltás megítélésére: a románok válaszaiból tudomány- és szakértő-ellenesség sejlik fel, ez azonban kevésbé jellemző a magyarokra. A neoliberális világnézet a románok körében növeli az oltási hajlandóságot, a magyar mintában viszont éppen fordított hatás figyelhető meg.

A válaszadók pártpolitikai preferenciái szintén meghatározzák, mit gondolnak az oltásról: az AUR szimpatizánsai oltásszkeptikusok, a PNL és az USR hívei, illetve a bizonytalan szavazók pedig inkább oltáspártiak. A PSD szimpatizánsai és a passzív réteg az országos átlagnak megfelelően viselkednek. Az RMDSZ aktív támogatói a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb mértékben oltottak.

Végül, ahogy sejthető, az egészséggel, egészségüggyel, orvostudománnyal kapcsolatos attitűdök hatnak a legnagyobb mértékben az oltási hajlandóságra, ezért a kutatás fontos fejezetét alkotja az erre irányuló kérdéssor. Az általános oltásellenesség, a természetgyógyászatba és természetes immunitásba vetett hit, a romániai egészségüggyel szembeni bizalmatlanság, illetve az egészségügyi korrupció egyaránt nagymértékben csökkenti az oltási hajlandóságot és növeli az oltásszkepticizmust.

A szakértők szerint az elit egy része bizonytalan, és a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatos elvárásoknak nem tesznek eleget. A székelyföldi alacsony átoltottság egyik lehetséges magyarázata például, hogy a családorvosok különösebben nem biztatták a lakosságot az oltakozásra. Romániában a megkérdezettek 46%-a kapott biztatást az oltás felvételére, míg Székelyföldön mindössze 24%.

A válaszadók által megkérdezett székelyföldi családorvosok 18%-a kifejezetten az oltás ellen érvelt. A kutatók megállapították, talán ez a felmérés egyik legsúlyosabb és legtöbbet elmondó észrevétele.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
Krónika

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

A romániai magyar oktatás jövőjét féltik a megszorítások miatt a szakma képviselői – hírek vasárnap
Főtér

A romániai magyar oktatás jövőjét féltik a megszorítások miatt a szakma képviselői – hírek vasárnap

Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
Székelyhon

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.

Viktor Orbán to Krónika: Supporting Hungarian Communities Abroad Is Not a Favor, Rather Our Duty
Krónika

Viktor Orbán to Krónika: Supporting Hungarian Communities Abroad Is Not a Favor, Rather Our Duty

“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve
Székelyhon

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve

Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.

// még több főtér.ro
Iszunk, de milyen áron? – pénteki hírmix
2025. július 04., péntek

Iszunk, de milyen áron? – pénteki hírmix

Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.

Iszunk, de milyen áron? – pénteki hírmix
2025. július 04., péntek

Iszunk, de milyen áron? – pénteki hírmix

Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.

Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS