Egy román adottság: az időfecsérlés
A politikusoknak szükségük lenne egy-egy órára, mintegy emlékeztetőként, hogy az idő drága. És a miénk, nem az övéké.
A szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Két hónap telt el azóta, hogy Florin Cîțu menesztette Stelian Iont (az akkor még teljes jogkörrel rendelkező miniszterelnök szeptember legelején rúgta ki az igazságügy-minisztert, ez volt az azóta tartó politikai válság szikrája – a szerk.). Az ennek következtében előálló válság ma sokkal súlyosabb, mint amilyennek a legszigorúbb borúlátók elképzelték. Azért is fajult a dolog idáig, mert az illetékesek időt vesztegettek. Az utóbbi napok eseményei világosan jelzik: a kormányalakításra és a miniszterek névsorának benyújtására vonatkozó liberális döntést az államelnök egyiptomi látogatása késleltette.
Vajon az időfecsérlés lenne a románok legfontosabb adottsága?
Klaus Iohannis egyiptomi látogatása nem volt szükségszerű. El lehetett volna halasztani, és a fogadó fél megértette volna, hogy a belügyi helyzet ezt követeli. Ám az államelnök mégis úgy döntött, odautazik, és mintha ez nem lett volna elég, az a szerencsétlen ötlete is támadt, hogy szabadidőruhában meglátogatja a piramisokat. Nehezen lehet ennél alkalmatlanabb gesztust elképzelni! És nem ez volt az egyetlen baki. A válság kezdete óta K. Iohannis egy másik halasztható látogatást is tett, Svájcban. Aztán átkelt az óceánon, hogy eljusson az ENSZ-ig, noha könnyedén megtehette volna, sok más állam- vagy kormányfőhöz hasonlóan, hogy megbízza a külügyminisztert az unalmas szövegek felolvasásával. Továbbá ahelyett, hogy a tőle telhető módon megkurtította volna az európai szintű találkozókat, a lehető legjobban meghosszabbította őket. Egy másik hiba az volt, hogy a kormány bukása után öt nappal hívta a pártokat egyeztető tárgyalásokra.
De nem csak Iohannis fecsérelte az értékes időt.
Dacian Cioloș is ezt tette, amikor ragaszkodott ahhoz, hogy a parlament elé álljon, noha pontosan tudta, hogy egy harmadát sem fogja megszerezni a kormányalakításhoz szükséges szavazatoknak. És Ciucă tábornok is megismétli ugyanazt a hibát (időközben a kormányalakítással megbízott tábornok visszalépett – a szerk.). Az ember már-már azt gondolja, ezeknek az embereknek egyetlen politikai alapvetésük van: minél hosszabb ideig a lapok címoldalain és a televíziók képernyőjén maradni.
Ha figyelembe vesszük a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás halogatását és a pártkongresszusok okán bevetett időhúzásokat, máris előttünk lebeg egy bizonyos politikai stílus. Amely
igencsak emlékeztet a labdarúgók által alkalmazott egyik taktikára:
a mérkőzés utolsó perceiben elkezdik húzni az időt, lötyögnek a pályán, visszahúzódnak az egyik sarokba vagy bakalódnak az ellenféllel ahelyett, hogy szabályosan küzdenének ellenük.
Amikor I. Károly Romániába érkezett, azt tapasztalta, hogy alattvalói utálják a pontosságot: ezért karácsonykor órákat ajándékozott nekik. Azt hiszem, a mai politikusoknak is szükségük lenne egy-egy órára, mintegy emlékeztetőként, hogy az idő drága. És a miénk, nem az övéké.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
