// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egy gyors számítás után kiderül: a luxusnyugdíjak 85 százalékos adózás után is luxusnak számítanak

// HIRDETÉS

Az érintettek biztosan nem örülnek, de mindjárt másképpen gondolkodnának, ha csak egy hónapig egy átlagos nyugdíjból kellene megélniük.

Ünnepel az ország, a pártok pedig ünnepeltetnék magukat azért, mert szerdán sikerült megszavazni egy jogszabályt, melyet évek óta – sem jobbról, sem balról – nem sikerült átverni a parlamenten. Most mindegyik politikai erő magának követeli a babérkoszorút, ünnepli a sikert, amit a speciális nyugdíjakra vonatkozó progresszív adózás bevezetése jelent, miközben semmi más nem történt, mint kicsit visszafogták azt a legfelsőbb szinteken, törvénnyel támogatott lopást, amit egy szűk réteg végzett és végez hosszú éveken keresztül az országban.

Bírók, ügyészek, honatyák, diplomaták, pilóták, a katonaság és a belügyminisztérium kötelékében dolgozók és korábbi államfők speciális nyugdíját érinti, hogy adó formájában levágnak 85 százalékot a nyugdíjaikból. Azért adó formájában, mert csak így alkotmányos (ahogy korábban az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet).

Az új jogszabályról két fontos dolgot kell tudni:

  • nem érinti az állami nyugdíjakat,
  • a 85 százalékos adó csak a 7 000 lej feletti speciális nyugdíjak esetében érvényes (2 000 és 7 000 lej között 10 százalékot vonnak le).

Például ha egy pilóta 2 000 lej állami nyugdíjjal rendelkezik, és emellett 2 001 lejt kap speciális nyugdíjként, a közeljövőben nem 4 000 lejt fog zsebre tenni, hanem csak 3 800 lejt. De ha egy börtönparancsnok 7 000 lej állami nyugdíjnak örvendhet, a speciális nyugdíja pedig 3 000 lej, akkor ez utóbbit fogják 85 százalékos adóval sújtani, így 10 000 lej helyett „csak” 7 450 lejt fog haza vinni a postás.

Csak egy pillanatra gondoljunk bele, az átlagnyugdíj értéke (az első negyedév adatai szerint) 1 423 lej, amiből megélni csak nyomorogva lehet.

Az elmúlt négy évben a központi költségvetésből 34,4 milliárd lejt költöttek a speciális nyugdíjakra, miközben az „objektív mutatókhoz” kötött nyugdíjemelést egyre csak halasztják, mert „nincs pénz”.

Tény, hogy az államháztartási hiány óriási, de lehet, hogy éppen ezért lenne ideje igazságot teremteni a nyugdíjak terén (is), és nem látszatmegoldásokkal.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS