Egészen bizarr dolgok történtek a parlamentben autonómia-ügyben

A szenátus keddi plenáris ülésének napirendjén megjelent két 2004-es autonómiatervezet. Az, hogy a tizenhat éve valamelyik szenátusi fiókban porosodó törvénytervezetek miért éppen most, 2020 májusában napirendre, minden bizonnyal összefüggésben van azzal a magyarellenes hangulatú kampányakcióval, amit Klaus Ionopotchivanoc Iohannis államfő indított néhány napja egy különösen faragatlan televíziós nyilatkozatban, majd folytatott ugyanabban a hangnemben. Ebben segített most az elnök pártja, a PNL, amikor javasolta a szenátus plenáris ülésének napirendjére az autonómiatervezeteket.

Két olyan törvénytervezetről van szó, amit Bakk Miklós politológus és Toró T. Tibor hajdani RMDSZ-képviselő (az EMNP jelenlegi ügyvezető elnöke) dolgozott ki. Az egyik törvényhozási javaslat a személyi elvű autonómia kerettörvényének tervezete, a másik pedig a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútuma. Mindkét tervezetet az akkor az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó honatyák nyújtották be (Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Kovács Zoltán, Sógor Csaba) 2004 júniusában a képviselőházban. Ugyanazon év szeptemberében a képviselőház elutasította mindkét tervezetet, átkerültek a szenátusba, ahol most, tizenhat év után kerültek elő.

Az RMDSZ rövid állásfoglalásban reagált, azt írják:

és még azt is, hogy:

A következőkben minden bizonnyal kiderül (vagy nem), hogy ez a fura mozzanat általában az autonómia témája ellen indított államfői háború egyik módszeres lépése volt, amellyel minden, a törvényhozásban megfordult, majd elfelejtett, szándékosan elfektetett ilyen kezdeményezést igyekeznek végérvényesen megsemmisíteni, vagy pedig egy enervált főnöki telefon nyomán egy nem túl értelmes PNL-funkci lefuttatott egy keresést egy adatbázisban és az „autonómia” szóra kiadott két eredményt automatikusan tolták is tovább a szenátusi napirendre. Vagy mindkettő.