// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egészen bizarr dolgok történtek a parlamentben autonómia-ügyben

// HIRDETÉS

Tizenhat, igen 16 éve elfektetett tervezeteket szedtek elő a szenátusban. De mit akartak velük?

A szenátus keddi plenáris ülésének napirendjén megjelent két 2004-es autonómiatervezet. Az, hogy a tizenhat éve valamelyik szenátusi fiókban porosodó törvénytervezetek miért éppen most, 2020 májusában napirendre, minden bizonnyal összefüggésben van azzal a magyarellenes hangulatú kampányakcióval, amit Klaus Ionopotchivanoc Iohannis államfő indított néhány napja egy különösen faragatlan televíziós nyilatkozatban, majd folytatott ugyanabban a hangnemben. Ebben segített most az elnök pártja, a PNL, amikor javasolta a szenátus plenáris ülésének napirendjére az autonómiatervezeteket.

Két olyan törvénytervezetről van szó, amit Bakk Miklós politológus és Toró T. Tibor hajdani RMDSZ-képviselő (az EMNP jelenlegi ügyvezető elnöke) dolgozott ki. Az egyik törvényhozási javaslat a személyi elvű autonómia kerettörvényének tervezete, a másik pedig a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútuma. Mindkét tervezetet az akkor az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó honatyák nyújtották be (Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Kovács Zoltán, Sógor Csaba) 2004 júniusában a képviselőházban. Ugyanazon év szeptemberében a képviselőház elutasította mindkét tervezetet, átkerültek a szenátusba, ahol most, tizenhat év után kerültek elő.

Az RMDSZ rövid állásfoglalásban reagált, azt írják:

„Arra hívtuk fel a figyelmet ma a parlamenti vita alatt, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben.”

és még azt is, hogy:

„Ma nem az autonómiatervezet vitája volt napirenden, ma az autonómia elutasítása volt a liberális párt célja.”

A következőkben minden bizonnyal kiderül (vagy nem), hogy ez a fura mozzanat általában az autonómia témája ellen indított államfői háború egyik módszeres lépése volt, amellyel minden, a törvényhozásban megfordult, majd elfelejtett, szándékosan elfektetett ilyen kezdeményezést igyekeznek végérvényesen megsemmisíteni, vagy pedig egy enervált főnöki telefon nyomán egy nem túl értelmes PNL-funkci lefuttatott egy keresést egy adatbázisban és az „autonómia” szóra kiadott két eredményt automatikusan tolták is tovább a szenátusi napirendre. Vagy mindkettő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS