Szerdán eldőlt, hogy az Egyesült Államok mintegy háromezer katonát vezényel át, hogy jelezze az ukrán határ mentén mintegy 120 ezer katonát összevonó Oroszországnak: figyelik, mit művel, és megvédik a NATO-szövetségeseket.

Ebből mintegy 2000 katona Németországba és Lengyelországba érkezik, míg ezer Romániába.

De kiket is küldenek Romániába?

Nos, nem egyenesen Amerikából jönnek, mivel már eleve Európában állomásoznak, konkrétan Németországban. A 2. lovasezred tagjairól van szó, amit nem úgy kell érteni, hogy az amcsik szilaj csataménekkel érkeznek az orosz páncélosok ellen, csupán arról van szó, hogy a nemes katonai hagyományok őrzésének jegyében megtartották az eredetileg valóban lovassági ezredként létrehozott egység nevét. (Akármilyen furcsán hangzik is, az Egyesült Államok haderejében légi lovasság is van).

A 2. lovasezred katonái azonban ma már Stryker páncélozott szállító harcjárművekkel közlekednek.

A mintegy 5000 fős ezred állomáshelye a németországi Vilseck melletti Rose Barracks támaszpont, jelszava a francia Toujours Prêt (Mindig készenlétben). Az ezred feladata, hogy Stryker harcjárműveivel a lehető leggyorsabban oda száguldjon, ahol a legjobban melegszik a pite.

A Romániába érkező katonák számára nem lesz ismeretlen az új állomáshely, ahova akár néhány napon belül megérkezhetnek, mert korábban már többször is jártak az országban NATO-hadgyakorlaton.

A legnagyobb ilyen hadgyakorlat a 2017-es Saber Guardian volt, akkor 820 katona 222 járművel érkezett az országba, 2015-ben pedig a Lovassági felvonulásnak elkeresztelt művelet keretében

több mint 400 katona 80 járművel – többségében Strykerekkel – vonult végig az országon

a Konstancai megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontról a Brassó megyei Nagysink mellett fekvő gyakorlótérre.

Az oroszoknak persze nem tetszik az amerikai döntés: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, az amerikai csapatátcsoportosítás is bizonyítja, hogy Moszkva okkal aggódik, az Egyesült Államok ugyanis tovább növeli a feszültséget Európában, Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes pedig romboló hatásúnak nevezte a döntést, amely növeli a katonai feszültséget, és szűkíti a politikai mozgásteret.