Beregszászi polgármester: minél hosszabb lesz a háború, annál kevesebben térnek haza
Babják Zoltánt arról faggattuk: milyen kihívásokkal néznek szembe Kárpátalja legnagyobb magyar többségű településén, mióta kitört a háború.
Kárpátalja egyelőre a béke szigetének számít Ukrajnán belül, hiszen azon kevés régió közé tartozik, ahol konkrét harci cselekmények még nem zajlanak - így kezdtem volna ezt a cikket, ha tegnap jelenik meg.
Csakhogy az este jött a hír: először az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta, Kárpátalját is rakétatalálat érte. A rakéta a munkácsi járásban található Volócon csapódott be, infrastrukturális létesítményekbe (az eddigi információk szerint egy elektromos alállomás és egy vasútállomás volt a célpont). Eddigi ismereteink szerint sérültek és halálos áldozatok nincsenek.
A háború közvetett hatásai természetesen eddig is érezhetőek voltak, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásbeli problémáktól a részben magyarok lakta területeket is érintő menekültáradatig. Kárpátaljai barátaink elmondása szerint gyakoriak a légiriadók, a háborús pszichózis, a feszültség és bizonytalanság érzete átjárja a mindennapokat.
Az ott élők közül sokan a háború tragikus oldalát is megtapasztalhatják. Nemcsak a harcokban elhunyt, kárpátaljai származású katonák sírjai emlékeztetnek erre, hanem az olyan „járulékos áldozatok” is, mint a Beleny-művészházaspár ókemencei házának pusztulása. A magyar származású, több ismert, magyar vonatkozású köztéri emlékművet (a munkácsi Turul-emlékoszlop, Munkácsy Mihály és Petőfi Sándor mellszobra, és sorolhatnánk) alkotó Beleny Mihajlo műtermébe és otthonába valószínűsíthetően egy eltévedt harci drón csapódott be, és bár emberéletben nem esett kár, értékes művek váltak így a tűz martalékává.
Az ország háború sújtotta keleti(bb) régióiból százezrek keltek útra, „belső” menekültként, Ukrajna nyugati területei felé, közülük – becslések szerint – mintegy négyszázezren leltek ideiglenes otthonra Kárpátalján. Az oktatás nem működik, az intézményi infrastruktúra jó részét a menekültek elhelyezésére fordítják. A közösségi élet alkalmai megfogyatkoztak, mivel gyülekezni, rendezvényeket tartani nem lehet.
Babják Zoltán
Ennek a – jelenleg hiányzó – magyar közösségi életnek Ukrajnában a mondhatni természetes központja Beregszász, hiszen a kárpátaljai települések közül itt él a legtöbb magyar. A jelentős kulturális központnak (itt található a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és több más, az ottani magyarság életében fontos szerepet betöltő intézmény) számító város polgármesterét, Babják Zoltánt öt évvel ezelőtt, az I. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok megnyitóján láttam először – most arra kértem, beszéljen a legfontosabb kihívásokról, tennivalókról, amelyekkel a háború kitörése óta szembesült elöljáróként, és amelyekkel szembesülnie kell nap mint nap (megjegyzés: a beszélgetés a Kárpátalját ért légitámadás előtt készült - szerk.).
Babják elmondása szerint a legfontosabb kihívások ma a város működtetésével, az üzemeltetés fenntartásával kapcsolatosak – és egyre több új gond merül fel.
– magyarázza. Ez a helyzet nyilván ellehetetleníti a gazdák tavaszi vetési programját is, és lehetetlen felmérni azt a kárt, amelyet okoz a piacképességet illetően.
A másik nagy feladatot természetesen a menekültek ellátása jelenti:
A menekültkérdést illetően egyfajta „lakosságcserének” lehetünk tanúi: nemcsak a belső-ukrajnai területekről érkeztek rengetegen a régióba, de Kárpátaljáról, azon belül Beregszászról és környékéről is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Magyarországra, jelentős részben magyarok – de hogy mekkora az elvándorlás mértéke, egyelőre nehéz felmérni.
– mondja Babják. Öröm az ürömben, hogy mind az országból elmenekülők, mind az otthonmaradottak megsegítésére példás össztársadalmi összefogás bontakozott ki Magyarországon, de Erdélyben, Romániában is. Mint mondja, Beregszász testvérvárosai szinte azonnal reagáltak a kéréseikre. Erdélyből Szatmárnémeti, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Szlovákiából Dunaszerdahely és Királyhelmec már az első héten segítettek, az anyaországiak szintén:
Hogy akik kitelepültek, elmenekültek a háború elől, hazajönnek-e valaha, nem tudni. Babják Zoltán mindenesetre szkeptikus a külföldre távozott kárpátaljaiak visszatérésének esélyeivel kapcsolatban:
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
