// 2026. november 18., szerda // Jenő

Beregszászi polgármester: minél hosszabb lesz a háború, annál kevesebben térnek haza

// HIRDETÉS

Babják Zoltánt arról faggattuk: milyen kihívásokkal néznek szembe Kárpátalja legnagyobb magyar többségű településén, mióta kitört a háború.

Kárpátalja egyelőre a béke szigetének számít Ukrajnán belül, hiszen azon kevés régió közé tartozik, ahol konkrét harci cselekmények még nem zajlanak - így kezdtem volna ezt a cikket, ha tegnap jelenik meg.

Csakhogy az este jött a hír: először az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta, Kárpátalját is rakétatalálat érte. A rakéta a munkácsi járásban található Volócon csapódott be, infrastrukturális létesítményekbe (az eddigi információk szerint egy elektromos alállomás és egy vasútállomás volt a célpont). Eddigi ismereteink szerint sérültek és halálos áldozatok nincsenek.

A háború közvetett hatásai természetesen eddig is érezhetőek voltak, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásbeli problémáktól a részben magyarok lakta területeket is érintő menekültáradatig. Kárpátaljai barátaink elmondása szerint gyakoriak a légiriadók, a háborús pszichózis, a feszültség és bizonytalanság érzete átjárja a mindennapokat.

Az ott élők közül sokan a háború tragikus oldalát is megtapasztalhatják. Nemcsak a harcokban elhunyt, kárpátaljai származású katonák sírjai emlékeztetnek erre, hanem az olyan „járulékos áldozatok” is, mint a Beleny-művészházaspár ókemencei házának pusztulása. A magyar származású, több ismert, magyar vonatkozású köztéri emlékművet (a munkácsi Turul-emlékoszlop, Munkácsy Mihály és Petőfi Sándor mellszobra, és sorolhatnánk) alkotó Beleny Mihajlo műtermébe és otthonába valószínűsíthetően egy eltévedt harci drón csapódott be, és bár emberéletben nem esett kár, értékes művek váltak így a tűz martalékává.

Az ország háború sújtotta keleti(bb) régióiból százezrek keltek útra, „belső” menekültként, Ukrajna nyugati területei felé, közülük – becslések szerint – mintegy négyszázezren leltek ideiglenes otthonra Kárpátalján. Az oktatás nem működik, az intézményi infrastruktúra jó részét a menekültek elhelyezésére fordítják. A közösségi élet alkalmai megfogyatkoztak, mivel gyülekezni, rendezvényeket tartani nem lehet.

Babják Zoltán

Ennek a – jelenleg hiányzó – magyar közösségi életnek Ukrajnában a mondhatni természetes központja Beregszász, hiszen a kárpátaljai települések közül itt él a legtöbb magyar. A jelentős kulturális központnak (itt található a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és több más, az ottani magyarság életében fontos szerepet betöltő intézmény) számító város polgármesterét, Babják Zoltánt öt évvel ezelőtt, az I. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok megnyitóján láttam először – most arra kértem, beszéljen a legfontosabb kihívásokról, tennivalókról, amelyekkel a háború kitörése óta szembesült elöljáróként, és amelyekkel szembesülnie kell nap mint nap (megjegyzés: a beszélgetés a Kárpátalját ért légitámadás előtt készült - szerk.).

Babják elmondása szerint a legfontosabb kihívások ma a város működtetésével, az üzemeltetés fenntartásával kapcsolatosak – és egyre több új gond merül fel.

„A napokban megjelent egy új problémám is, ami az üzemanyagtöltő állomások működését illeti: nem lehet üzemanyagot készpénzért vásárolni. Csak előfizetés esetén lehet hozzájutni, és így is csak maximum 5-10 literhez”

– magyarázza. Ez a helyzet nyilván ellehetetleníti a gazdák tavaszi vetési programját is, és lehetetlen felmérni azt a kárt, amelyet okoz a piacképességet illetően.

A másik nagy feladatot természetesen a menekültek ellátása jelenti:

„Folytatjuk az elszállásolt menekültjeink étkeztetését. Ez az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében 320 főt jelent. Ezenkívül több mint négy és fél ezer menekült tartózkodik egyidejűleg most a beregszászi kistérség területén.”

A menekültkérdést illetően egyfajta „lakosságcserének” lehetünk tanúi: nemcsak a belső-ukrajnai területekről érkeztek rengetegen a régióba, de Kárpátaljáról, azon belül Beregszászról és környékéről is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Magyarországra, jelentős részben magyarok – de hogy mekkora az elvándorlás mértéke, egyelőre nehéz felmérni.

„Azt, hogy hányan hagyták el Kárpátalját idáig, nem tudja senki pontosan megmondani, de ha a katonaköteles férfiak szegmensében vizsgáljuk, akkor mondhatom, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak fele elhagyta Kárpátalját. A lakosság létszáma a menekültek érkezésével nem változott, a népességben ugyanannyi terhelés van a gazdaságon, mint békeidőben”

– mondja Babják. Öröm az ürömben, hogy mind az országból elmenekülők, mind az otthonmaradottak megsegítésére példás össztársadalmi összefogás bontakozott ki Magyarországon, de Erdélyben, Romániában is. Mint mondja, Beregszász testvérvárosai szinte azonnal reagáltak a kéréseikre. Erdélyből Szatmárnémeti, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Szlovákiából Dunaszerdahely és Királyhelmec már az első héten segítettek, az anyaországiak szintén:

„Az anyaország minden testvérvárosa kivette a részét a segítségnyújtásból, a technikai eszközök vagy tartós élelmiszer beszerzése kapcsán jelentős támogatást kaptunk. A mai napra a raktárkészleteink kiürültek. Ismét kérünk biztonsági tartalékot, de ezután már csak egy speciális szociális kártya tulajdonosai tudják majd megkapni a szociális segélyt. Erre azért van szükség, hogy átláthatóan tudjuk feldolgozni a bejövő kéréseket.”

Hogy akik kitelepültek, elmenekültek a háború elől, hazajönnek-e valaha, nem tudni. Babják Zoltán mindenesetre szkeptikus a külföldre távozott kárpátaljaiak visszatérésének esélyeivel kapcsolatban:

„Hogy visszajönnek-e ezek az emberek, az sok mindenen múlik. Elsősorban azon, hogy milyen hosszú lesz a háború. Amennyiben az elmenekült családok teljes értékű munkahelyet találnak, és akár szállást is, akkor minimálisra csökken az esélye annak, hogy visszatérjenek Kárpátaljára.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS