Babják Zoltánt arról faggattuk: milyen kihívásokkal néznek szembe Kárpátalja legnagyobb magyar többségű településén, mióta kitört a háború.
Kárpátalja egyelőre a béke szigetének számít Ukrajnán belül, hiszen azon kevés régió közé tartozik, ahol konkrét harci cselekmények még nem zajlanak - így kezdtem volna ezt a cikket, ha tegnap jelenik meg.
Csakhogy az este jött a hír: először az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta, Kárpátalját is rakétatalálat érte. A rakéta a munkácsi járásban található Volócon csapódott be, infrastrukturális létesítményekbe (az eddigi információk szerint egy elektromos alállomás és egy vasútállomás volt a célpont). Eddigi ismereteink szerint sérültek és halálos áldozatok nincsenek.
A háború közvetett hatásai természetesen eddig is érezhetőek voltak, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásbeli problémáktól a részben magyarok lakta területeket is érintő menekültáradatig. Kárpátaljai barátaink elmondása szerint gyakoriak a légiriadók, a háborús pszichózis, a feszültség és bizonytalanság érzete átjárja a mindennapokat.
Az ott élők közül sokan a háború tragikus oldalát is megtapasztalhatják. Nemcsak a harcokban elhunyt, kárpátaljai származású katonák sírjai emlékeztetnek erre, hanem az olyan „járulékos áldozatok” is, mint a Beleny-művészházaspár ókemencei házának pusztulása. A magyar származású, több ismert, magyar vonatkozású köztéri emlékművet (a munkácsi Turul-emlékoszlop, Munkácsy Mihály és Petőfi Sándor mellszobra, és sorolhatnánk) alkotó Beleny Mihajlo műtermébe és otthonába valószínűsíthetően egy eltévedt harci drón csapódott be, és bár emberéletben nem esett kár, értékes művek váltak így a tűz martalékává.
Az ország háború sújtotta keleti(bb) régióiból százezrek keltek útra, „belső” menekültként, Ukrajna nyugati területei felé, közülük – becslések szerint – mintegy négyszázezren leltek ideiglenes otthonra Kárpátalján. Az oktatás nem működik, az intézményi infrastruktúra jó részét a menekültek elhelyezésére fordítják. A közösségi élet alkalmai megfogyatkoztak, mivel gyülekezni, rendezvényeket tartani nem lehet.

Babják Zoltán
Ennek a – jelenleg hiányzó – magyar közösségi életnek Ukrajnában a mondhatni természetes központja Beregszász, hiszen a kárpátaljai települések közül itt él a legtöbb magyar. A jelentős kulturális központnak (itt található a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és több más, az ottani magyarság életében fontos szerepet betöltő intézmény) számító város polgármesterét, Babják Zoltánt öt évvel ezelőtt, az I. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok megnyitóján láttam először – most arra kértem, beszéljen a legfontosabb kihívásokról, tennivalókról, amelyekkel a háború kitörése óta szembesült elöljáróként, és amelyekkel szembesülnie kell nap mint nap (megjegyzés: a beszélgetés a Kárpátalját ért légitámadás előtt készült - szerk.).
Babják elmondása szerint a legfontosabb kihívások ma a város működtetésével, az üzemeltetés fenntartásával kapcsolatosak – és egyre több új gond merül fel.
– magyarázza. Ez a helyzet nyilván ellehetetleníti a gazdák tavaszi vetési programját is, és lehetetlen felmérni azt a kárt, amelyet okoz a piacképességet illetően.
A másik nagy feladatot természetesen a menekültek ellátása jelenti:
A menekültkérdést illetően egyfajta „lakosságcserének” lehetünk tanúi: nemcsak a belső-ukrajnai területekről érkeztek rengetegen a régióba, de Kárpátaljáról, azon belül Beregszászról és környékéről is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Magyarországra, jelentős részben magyarok – de hogy mekkora az elvándorlás mértéke, egyelőre nehéz felmérni.
– mondja Babják. Öröm az ürömben, hogy mind az országból elmenekülők, mind az otthonmaradottak megsegítésére példás össztársadalmi összefogás bontakozott ki Magyarországon, de Erdélyben, Romániában is. Mint mondja, Beregszász testvérvárosai szinte azonnal reagáltak a kéréseikre. Erdélyből Szatmárnémeti, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Szlovákiából Dunaszerdahely és Királyhelmec már az első héten segítettek, az anyaországiak szintén:
Hogy akik kitelepültek, elmenekültek a háború elől, hazajönnek-e valaha, nem tudni. Babják Zoltán mindenesetre szkeptikus a külföldre távozott kárpátaljaiak visszatérésének esélyeivel kapcsolatban:
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
… egy PNL-s főembert elvitt a DNA, az USR elnökére lesújtott Justitia kardja, az RMDSZ-re a botránytévék hányják a gyűlöletet… és tíz román állampolgár egymillió eurónyi drótot lopott Németországban.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke, Elena Lasconi szombaton felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy vállalja a felelősséget a döntéseiért, és ismerje el a romániaiak előtt, hogy hibázott.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Mielőtt a fáradt politikusainkat elengednénk a nyári pihenőszabadságaikra, egy dolgot tisztázzunk: 2026 első fele pont arra volt jó, hogy ismét szembesüljünk a ténnyel. Azzal, hogy újra mi, kisemberek jártunk rosszul.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?
Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.
A dicső múltba ragadt romániai közvélemény és sportvezetés képtelen kitörni a nosztalgiából, ezért sajátosan értelmezi a jelenkori sportteljesítményeket. Szociológusnapokon jártunk.
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.