Az iktatószám

Nem volt beszari alak, mindig világosan látta maga előtt az aktuális célt, és tudta, mit kell tennie a siker érdekében. Ha ehhez embereken kellett átgázolni, gondolkodás nélkül megtette.

Hirdetés

Mindig, amikor velük készült tárgyalni, a Mercedes G 500-zal szeretett érkezni. Az évekre visszanyúló jó együttműködésnek is köszönhette a benzines fekete terepjárót, amely, ha nagyobb gázt adott, a Libertății sugárútig feltekerte maga alatt az aszfaltot. A hangjáért különösen bolondult, manapság kevés autó bőgött fel így a főváros utcáin.

Nem volt beszari alak, mindig világosan látta maga előtt az aktuális célt, és tudta, mit kell tennie a siker érdekében. Ha ehhez embereken kellett átgázolni, gondolkodás nélkül megtette. Hatékonyság mindenekelőtt. Alkalmazkodóképességére volt a leginkább büszke, ennek és a kitartó munkának tulajdonította, hogy balul elsült petárdabizniszben utazó tinédzserből mára az ország egyik legbefolyásosabb ingatlanfejlesztője lett.

Az első találkozáson minden magabiztosságára és hidegvérére szükség volt. Okos, fürkésző szemek mustrálták, higgadt hanghordozás és lényegre törő kommunikáció jellemezte őket. Előéletéről nem kérdezték, e nélkül is tudtak róla mindent. Bejutott a köreikbe, tárgyalópartnerként tekintettek rá, voltak közös érdekeik, így elégedetten álltak fel az asztal mellől. Tizenhárom éve már ennek, és élete legjobb döntésének bizonyult, hogy hallgatott szülővároskája polgármesterére:

„Ha az államtól akarsz lopni, légy jóban az állammal!”

Miközben borotvahabot dörzsölt a lassan szakállá nemesedett borostájára, volt ideje a múlton mélázni. Tartotta magát az atyai intelemhez, miszerint egy férfinak három dolgot nem szabad elsietni. A borotválkozást, a halevést és a nősülést. Nyakkendőt kötött, megrázta a Dior-Sauvage üvegcsét, amiben még néhány alkalomra elegendő parfüm volt. A levegőbe fújt egy permetnyit, majd belépett az illatburokba. Kéjesen megropogtatta a hátgerincét, majd a füle mögé és a nyakára is tett a citrusos-borostyános illatszerből.

A garázsban hűvös levegő fogadta. Belenézve a visszapillantótükörbe, elégedetten vigyorodott el. Ez a projekt lesz karrierje csúcsa. A több mint tízhektáros terület ideális helyen fekszik, tolongani fognak érte a lakásvásárlók. A busás haszonnal kecsegtető beruházás egyszersmind a legtöbb fejtörést is okozta. A kommunizmus idején államosított magánvagyon részét képező terület tulajdonjoga hosszú ideje perek tárgyát képezte. Az egykori tulajdonos örökösei és az ügyvédjük bámulatosan kitartóak voltak, de mindez semmit sem ért volna, ha nem bizonyulnak rutinos ellenfélnek az ilyen természetű ügyek szövevényes labirintusaiban való eligazodásban.

Ő maga korán megtanult tájékozódni a törvényesség és illegalitás határait finoman átszövő szürke zónában. Egyre jobban kiismerte magát az állam minden szintjét átszövő struktúrákban, mesterműnek tartotta a társadalmi és gazdasági élet ilyen alapos ellenőrzését lehetővé tévő hálózatot,

amely könyörtelenül érvényesítette a mindenkori politikai és gazdasági érdekeit.

Imponáló volt a megkerülhetetlenségük, az erő, amit sugároznak. Az évente egy kisebb vagyonba kerülő támogatásuk biztos tudatában néha legyőzhetetlennek érezte magát. Az eddigi együttműködésük alapján reménykedett abban, hogy a legfelsőbb bíróságon majd a megfelelő bíróhoz kerül a terület sorsát rendezni hivatott per. Ha szükséges, a bírósági határozatot vagy a végzést is megírják, nemsokára kezdődhet az építkezés.

Épp indította volna a motort, amikor eszébe jutott, hogy a dokumentáció a konyhaasztalon maradt. Nem volt jellemző rá a feledékenység, kelletlenül ment vissza az épületbe. Felmarkolta a dossziéköteget, majd megakadt a szeme a nappali padlóján heverő szamurájkardon. A fegyver résnyire kicsúszott a tokból, a fali kardtartó orra bukva feküdt az üvegasztal alatt. Nagy műgonddal emelte fel a kardot, visszatette a hüvelyébe, majd megtapogatta a tartó kilazult csavarját. Különös – ráncolta a homlokát. Rápillantott az órára, kevesebb mint negyven perc van tizenegyig. Majd foglalkozik a karddal, ha hazaérkezett.

Nem engedte, hogy megzavarja nyugalmát a közjáték -a Japánban vásárolt, háromszázéves katana nem sérült meg, ez a legfontosabb. Benyomta az indítógombot, de a Mercedes nem bőgött fel. Továbbra is néma csend telepedett a garázsra. Miután a sokadik próbálkozás sem járt sikerrel, a férfi ismét felnyalábolta az aktacsomót, és a terepjáró mellett álló Volvo S90-be szállt be. Egy alig észrevehető mosoly futott végig az arcán, amint beindult az autó.

A helyiségben két ismeretlen várta. Hozzászokott már a váratlan helyzetekhez, rezzenéstelen arccal közeledett feléjük. Kezet nyújtott, majd hellyel kínálták. A harmincas évei végén járó nő halványkék szeme hideg éskifejezéstelen volt, semmi érzelmet nem mutatott. Sötét tónusú szemminkje tökéletesen harmonizált a fekete A-vonalú szoknyába betűrt hosszú ujjú fekete ingével. Az ében összhatást a mélybordó velvet rúzs és a fekete stiletto körmein megcsillanó sötét-világos türkizárnyalatok törték meg.

Mintha a tejútrendszer örvénylene rajtuk

– állapította meg a férfi. A másodperc törtrésze alatt végigjáratta tekintetét a nő fekete, extravékony selyemharisnyáján, majd szemei a kilenc centis fekete magassarkún állapodtak meg.

Nehézzé vált a levegő, önkéntelenül is megigazította a nyakkendőjét. Kiszáradt a szája, mohón itta az elébe tett ásványvizet. A nyílt tekintetű, megnyerően néző kopasz, szemüveges fickó nem gyakorolt különösebb benyomást rá, ugyanolyan sótlan hivatalnoknak tűnt, mint bármelyik korábbi összekötő. Az eddigi találkozásokkor mindig jelen lévő P hiánya feltűnő volt, egy hete ő javasolta telefonon a mai tárgyalás időpontját.

– Minden akta itt van? – kérdezte a nő melankolikus hangon.

A férfi átnyújtotta az iratcsomót. Sokat nem beszéltek, a papírlapok sustorgása zavarta meg csak a csendet. Néha kérdést intéztek hozzá, de a majd’ kétórára nyúlt találkozó eseménytelenül zajlott. Az utolsó dokumentum átnézése után a nő felállt a tárgyalóasztaltól és egy sötétsárga irattartót vett ki a szekrényből. A férfi fellélegzett, de még várta az utolsó, mindent eldöntő momentumot.

– Kérem az iktatószámot.

– A dokumentációt még egyszer átnézzük. Még ma értesítjük az iktatószámmal kapcsolatban – nézett mélyen a szemébe a nő. Boszorkány

– gondolta a férfi, amikor ismét a nő hideg kezéhez ért búcsúzáskor. A hosszú, hegyes körmök baljósan vájtak a kézfejétbe.

Az előcsarnokban már kapkodta a levegőt. Szédült, arcából kiszállt a vér. Feje a kormányra bukott, mélyeket lélegzett, majd gázt adott.
A háza előtt P autója parkolt.

– Órák óta várok magára – mondta. Mi történt a Mercedesszel?

– Önindító probléma lehet. Nem volt időm foglalkozni vele. Hiányoltam a jelenlétét. Bejön?

Hirdetés

– Feldúltnak látszik. Megbabonázta a nő?

– Magának jobban örültem volna.

A nap sugarai megtörtek a nappali kanapéjára dobott kardhüvelyen. A kifogástalan megjelenésű, magas, vékony férfi megszorította a katana markolatát.

– Tud bánni vele?

– Szükség esetén nem riadnék vissza a használatától. Miért nem kaptam iktatószámot?

P kivonta a kardot a tokjából és őszinte csodálattal vizsgálta a pengét.

– Kedvelem magát, ezért is vagyok itt. Kapcsolja be a tévét.

A férfi a távirányító után nyúlt.

„Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség Florian Coldea tábornok, a Román Hírszerző Szolgálat egykori igazgatóhelyettese ellen, akit befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással gyanúsítanak. A DNA péntek hajnalig tartó kihallgatás után óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezte a tábornokot, Dumitru Dumbravát, a SRI jogi osztályának volt vezetőjét és Doru Traila ügyvédet. A SRI két volt tábornokának egyenként 500 ezer lejes óvadékot kell kifizetnie egy héten belül.”

A férfi kinézett az ablakon. P még mindig a karddal szórakozott:

– A maga helyében én is a maszkosokat várnám… Tudja, nagyra értékeltem, hogy nem pöffeszkedett azzal, amit elért. Fontos tudni, hol a helyünk ebben a kiszámíthatatlan világban. Ha ugyanolyan pökhendi, kivagyi lenne, mint a legtöbben, már a DIICOT vendégszeretetét élvezné.

A férfi régóta tisztában volt azzal, hogy egyértelműen oldalt választani biztonságot nyújthat egy ideig, de földindulás esetén mindent elveszíthet. Dőlnek a dominók, de miért most? – tűnődött, miközben P-t hallgatta.

– Amint látja, egy korszak véget ért, de új perspektívák nyílnak azok előtt, akik képesek a céljaikat pontosan, reálisan, nagyratörően megfogalmazni, és nem fogadják el a kudarcot. Magától függ, hogy a továbbiakban is ugyanilyen gyümölcsöző lesz-e az együttműködésünk. Változni fog az éves hozzájárulás mértéke is, de a hírek mellett ez már nem érheti meglepetésként. Gondolkodjon az ajánlatomon.

A zakója belső zsebébe nyúlt és egy papírfecnit adott át. A kézzel írt iktatószám: S-167553/03.05.2024.  Amint a bíró meglátja a dossziéban szereplő S-jelzésű dokumentumot, tudni fogja, mi a teendő.

– Ideje lenne lecserélni a G 500-ast egy Private Lounge-ra – mondta vidáman P, és becsukta maga mögött az ajtót.

A férfi arcába vér tolult, a szédülést jóleső bizsergés váltotta fel. Ereiben szétáradt az adrenalin, gondolatai kitisztultak. Kirántotta a katanát és egy csapással kettévágta a kanapéra felállított kardtartót. Majd kezébe vette a telefont és tárcsázta P-t.

– Máris döntött?

– Igen, küldje át Signalon a harangruhás nő számát.

Hirdetés