// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Amikor a Bukarest–Budapest névkeverés a foci-Eb keserű valóságává válik

// HIRDETÉS

Hat francia szurkoló egy fővárosba akart menni. Aztán egy másikban kötött ki.

Időről időre megtörténik, hogy különböző entitások (például rangos európai sportszervezetek, rocksztárok, politikusok) összekeverik Magyarország fővárosát Romániáéval. Bár el nem tudjuk képzelni, hogy lehet ilyet csinálni, úgy tűnik, sokak számára egyszerűen nem ugrik be a -dapest és a -karest szórészek között feszülő különbség. Onnan, hogy Bu-, nekik mindegy.

Persze, amíg a fenti baki nyilatkozatok szintjén marad, nagy baj nincs, csak közröhej. De most tessék elképzelni a következő (nem) mindennapi helyzetet: hat derék gall honpolgár el akart menni Budapestre múlt szombaton, hogy szurkoljon egy jót a francia válogatottnak, amely éppen Magyarország csapata ellen lépett pályára.

A hatosfogat felhívott egy turisztikai ügynökséget, bemondta az úti célt meg a többi részletet és szépen hátradőlt. A cég intézkedett, szurkolóink megkapták jegyeiket, felültek a repülőgépre és irány a magyar főváros.

Ám mekkora volt a meglepetésük, amikor leszálltak a gépről és… ukrán szurkolókkal találkoztak. Akikről azt hitték, magyar szurkolók. Hűha!

Aztán amikor beevickéltek a központba, rájöttek, hogy a „magyarok” ukránok, „Budapest” pedig Bukarest. Persze, már jó későn. És ha már ott voltak, szomorkásan beültek egy központi teraszra és végignézték, hogy szenved a francia válogatott a magyar fővárosban.

A hírek szerint a turisztikai ügynökség keverte össze a fővárosokat, ráadásul csak félig, ugyanis három jegy valóban Bukarestbe szól, három viszont Budapestre. És innen már senki nem ért semmit.

A következő hibák eshettek:

1. A fiúk mondták be málészájjal az úti célt.

2. A turisztikai ügynökség hallotta félre a nevet, részben.

3. A reptéri alkalmazottaknak (is) csak az számított, hogy Bu-, és máris engedték a fiúkat, hadd menjenek.

Egy szó mint száz: ennél szerencsétlenebb drukkereket rég nem láttunk. Nem elég, hogy nem oda mentek, ahova akartak, még a csapatuk sem nyert.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS