// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Amikor a Bukarest–Budapest névkeverés a foci-Eb keserű valóságává válik

// HIRDETÉS

Hat francia szurkoló egy fővárosba akart menni. Aztán egy másikban kötött ki.

Időről időre megtörténik, hogy különböző entitások (például rangos európai sportszervezetek, rocksztárok, politikusok) összekeverik Magyarország fővárosát Romániáéval. Bár el nem tudjuk képzelni, hogy lehet ilyet csinálni, úgy tűnik, sokak számára egyszerűen nem ugrik be a -dapest és a -karest szórészek között feszülő különbség. Onnan, hogy Bu-, nekik mindegy.

Persze, amíg a fenti baki nyilatkozatok szintjén marad, nagy baj nincs, csak közröhej. De most tessék elképzelni a következő (nem) mindennapi helyzetet: hat derék gall honpolgár el akart menni Budapestre múlt szombaton, hogy szurkoljon egy jót a francia válogatottnak, amely éppen Magyarország csapata ellen lépett pályára.

A hatosfogat felhívott egy turisztikai ügynökséget, bemondta az úti célt meg a többi részletet és szépen hátradőlt. A cég intézkedett, szurkolóink megkapták jegyeiket, felültek a repülőgépre és irány a magyar főváros.

Ám mekkora volt a meglepetésük, amikor leszálltak a gépről és… ukrán szurkolókkal találkoztak. Akikről azt hitték, magyar szurkolók. Hűha!

Aztán amikor beevickéltek a központba, rájöttek, hogy a „magyarok” ukránok, „Budapest” pedig Bukarest. Persze, már jó későn. És ha már ott voltak, szomorkásan beültek egy központi teraszra és végignézték, hogy szenved a francia válogatott a magyar fővárosban.

A hírek szerint a turisztikai ügynökség keverte össze a fővárosokat, ráadásul csak félig, ugyanis három jegy valóban Bukarestbe szól, három viszont Budapestre. És innen már senki nem ért semmit.

A következő hibák eshettek:

1. A fiúk mondták be málészájjal az úti célt.

2. A turisztikai ügynökség hallotta félre a nevet, részben.

3. A reptéri alkalmazottaknak (is) csak az számított, hogy Bu-, és máris engedték a fiúkat, hadd menjenek.

Egy szó mint száz: ennél szerencsétlenebb drukkereket rég nem láttunk. Nem elég, hogy nem oda mentek, ahova akartak, még a csapatuk sem nyert.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS