A sertéspestis letarolta a vaddisznó-populációt, egyesek mégis kiirtanák a maradékot

Mi is írtunk múlt héten arról az Arad megyei disznófarm-igazgatóról, aki szerint hamarosan megduplázódik a sertéshús ára, és egyúttal azt javasolta, hogy ki kellene irtani teljesen a hazai vaddisznóállományt, és majd csak néhány év múlva visszatelepíteni.

Mindezt azért, mert szerinte az afrikai sertéspestis fő terjesztői a vaddisznók, így a járványt csak ilyen áron lehetne véglegesen leküzdeni.

A vadgazdálkodásban jártas szakember szerint ugyanakkor ezt az elképzelést lehetetlen lenne megvalósítani, hiszen a vaddisznókat hidegen hagyják az ország-, vagy megyehatárok – ha valahonnan kilövik őket, jönnek helyettük más példányok. Ugyanakkor a szaki nem is a vaddisznókat okolja elsősorban a vírus terjesztéséért – hiszen olyan farmokon is felütötte a fejét a járvány, ahova semmiképpen sem férkőzhettek be a vadak –, hanem az embert.

Ezzel természetesen nem azt akarta mondani, hogy ki kellene irtani az embereket.

Tény azonban, hogy a sertéspestis megtizedelte a vaddisznóállományt: a szóban forgó Arad megyében például 2019-ben, a járvány kezdetén több mint hatezer példány volt – holott a szakemberek szerint a járvány megfékezése szempontjából maximum 1200-nak kellett volna lennie – jelenleg viszont alig 600 példány kóricál még az aradi erdőkben.

Arad megyében jelenleg nincs számon tartott fertőzés, és országos szinten is jelentős csökkenésről tudnak: a tavalyi 1660 igazolt fertőzés után idén egyelőre „csak” 160-ról van nyilvántartás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy túl vagyunk a nehezén, inkább átmeneti stagnálásról van szó.

Sőt a szakemberek szerint a vírus éppen most kezd el ijesztő mértékben terjedni, főképpen Európa keleti felében, vagyis a mi környékünkön. Az év eleje óta szeptember 1-jéig Európában mintegy 71 ezer fertőzést vettek nyilvántartásba.

Beszédes adat, hogy tavaly például csak Arad megyében 48 ezer disznót mészároltak le különböző állatfarmokon megelőző jelleggel. Nem csoda, hogy Románia jelenleg a sertéshús-fogyasztásának mindössze a 15%-kát képes önerőből biztosítani.

Így már érthető, hogy ezen a téren (is) jelentős drágulás jön.