// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Még mindig kötelezővé tennék a védettségi igazolást az egészségügyiseknek – már ha a parlament úgy dönt

// HIRDETÉS

A sokat vitatott kezdeményezéssel az ügyvivő kormány már nem tud mit kezdeni, így most a törvényhozók elé kerül, és persze – a jelenlegi politikai krízis miatt (is) – komoly csatákra lehet majd számítani.

Az egészségügyi minisztérium már szeptember végén belengette azt a tervezetét, amely kötelezővé tenni a védettségi igazolványt az egészségügyi alkalmazottak számára, ebből viszont azóta sem lett semmi, mert közben Bukarestben történt egy s más. Egyrészt

a nép ügyvédje törvényellenesnek minősítette a kezdeményezést

– álláspontja szerint ilyesmit kizárólag parlamentben elfogadott törvénnyel lehet jogerőre emelni –, másrészt, mint tudjuk, Florin Cîțu kormánya időközben megbukott, az ügyvivő kabinet pedig nem fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket.

A biztonságnövelő, és példamutatásra sarkalló kezdeményezés viszont nem kerül a kukába:

Cseke Attila ügyvivő miniszter kedden bejelentette, a törvényhozói mandátummal is rendelkező kollégáival együtt szerdán törvényjavaslatként fogják beterjeszteni a tervezetet a parlamentben.

Amint arról mi is beszámoltunk, Nelu Tătaru exminiszter (jelenleg kormányfői tanácsadó) szeptember közepén már arról beszélt, javasolni fogja a kormánynak, hogy tegyék kötelezővé a koronavírus elleni oltást a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói számára. Két hét sem telt el, Cseke Attila egészségügyi miniszter máris ismertetett egy tervezetet – erről itt írtunk részletesebben –, melytől

az egészségügyi szakszervezetek képviselőinek egy része ki is akadt.

Kíváncsian várjuk egyébként, hogy mi lesz a sorsa a kezdeményezésnek a jelenlegi politikai helyzetben, mert mifelénk még akkor sem divat egységes álláspontra helyezkedni, ha egy olyan ügyről van szó, amely de facto a járvány elleni küzdelmet segítené.

Halkan tesszük hozzá: egy olyan országban, ahol az orvosi személyzet 40 százaléka még mindig nem oltatta be magát, és ezt Florin Cîţu ügyvivő miniszterelnöktől tudjuk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS