// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A legkeményebb csodafegyverrel buzdítanák oltakozásra a lakosságot: az ortodox egyház bevetésével!

// HIRDETÉS

Nem is értjük, miért vártak eddig.

Nem akarnak semmit a véletlenre bízni a Moldva északi részében található Botoşani megye illetékesei: Romániában igazi csodafegyvernek számító intézmény bevetésével szeretnék elérni, hogy a lakosság minél nagyobb hányada beoltassa magát a koronavírus-járvány ellen.

Ez pedig nem más, mint az ortodox egyház.

Közismert, hogy a román görögkeleti hívek szemében az ortodox egyháznak, illetve a papoknak mindennél nagyobb a hitele, a legfrissebb felmérések is azt jelzik, hogy a hadsereg előtt továbbra is stabilan a legmagasabb bizalmi indexszel rendelkező intézmény.

Ezt pedig most az egészségügyi hatóságok is ki akarják használni.

A moldvai megye tisztiorvosi szolgálatának vezetője, Monica Adăscăliţei kedden arról beszélt, az ortodox egyház befolyása igencsak nagy, ezért konzultációra van szükség a képviselőivel.

Emlékeztetett: az oltás beadatása önkéntes, éppen ezért a cél az, hogy meggyőzzék az embereket a vakcina szükségességéről.

Márpedig a hívek rendszerint lelkesen hallgatnak a pópákra, így meg kell próbálni őket is bevonni a kampányba.

A megye kormánymegbízottja, Dan Nechifor arról beszélt, hogy amint lejár az oltási kampány első fázisa, és az egészségügyi dolgozókat beoltották, a második fázisban a papok is sorra kerülnek.

Ennek nyomán azt szeretné, ha az egyház képviselői minél nagyobb számban regisztrálnának az oltásra, hogy ezzel is jó példát mutassanak a híveknek.

Az oltás népszerűsítését célzó igyekezet mindenképpen dicséretes, de kérdéses, hogy vajon tényleg az ortodox egyház-e a legalkalmasabb partner.

Legalábbis annak fényében, hogy a járvány kezdetén az Istennek sem akartak felhagyni a hívek ugyanazon kanállal történő áldoztatásával, és a tömeges zarándoklatokat is szervezett.

A kormányzati rendelkezéseket előszeretettel megtrollkodó konstancai érsek viselt dolgairól nem is beszélve.

De persze lehet, hogy azóta megtértek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS