A Bethlen Gábor-szoboravatás a kölcsönös tolerancia ritka pillanata volt
Ezt nem mi mondjuk, hanem a romániai Deutsche Welle publicistája, aki méltatja, hogy egy apró incidenst leszámítva sikerült közösen – a magyar köztársasági elnök és a gyulafehérvári román polgármester részvételével – ünnepelni az Erdélyt felvirágoztató fejedelmet.
Úgy tűnik, a magyar–román határ közelében, Szegeden született és felnőtt Novák Katalin más budapesti politikusoknál jobban érti, hogyan kéne építeni a két ország közti kapcsolatokat – írja Sabina Fati a romániai Deutsche Welle portálon. A román újságírónő ezt annak kapcsán jegyzi meg, hogy Magyarország új köztársasági elnöke részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyulafehérvári szobrának avatásán, magyar és román politikusok, egyházi méltóságok társaságában. Kijelentését így indokolja:
Sabina Fati idézi Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki szerint „Mindez azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. Különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra az is, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kap helyet, az önkormányzat nem dugta el a város valamely zugában.”
Azt is jelzésértékűnek tartja, hogy Novák Katalin elnök asszony és Kató Béla erdélyi református püspök mellett az eseményen jelen volt Gabriel Pleșa, Gyulafehérvér román nemzetiségű polgármestere is. Ritka pillanat volt ez, amikor úgy tűnt, hogy a közös történelem egyik mozzanata összeköti a két nemzeti közösséget, amelyet egyenlő mértékben igyekeznek kihasználni a bukaresti és budapesti politikusok saját politikai haszonszerzésük céljaira:
Ennek a tartománynak a múltját mindkét ország történelemkönyveiben eltorzították, a román és magyar történészek pedig még nem ültek egy asztalhoz, hogy együtt írják meg közös történelmünket. A megbékélés nem történt meg eddig, de talán az elkövetkezendőkben több olyan mozzanatnak lehetünk tanúi, mint a gyulafehérvári volt, amikor egy román polgármester nem szégyell egy magyar uralkodó által vezetett erdélyi fejedelemség »virágkoráról« beszélni.”
Igaz ugyan, hogy Călin Matieș Fehér megyei PSD-s szenátor ünneprontó módon egy Avram Iancu-képpel zavarta meg a rendezvényt, követelve, hogy állítsanak szobrot a móc vezérnek, de ez csak a médiának szólt és a nacionalista érzelmek felkorbácsolását célozta, mert a politikusnak tudnia kell, hogy Avram Iancunak már van szobra a városban, alig fél kilométer távolságra a Bethlenétől.
Novák Katalin nyilatkozatai – mint arról beszámoltunk mi is – felháborították a román külügyet, és diplomáciai csörte alakult ki a két ország között, annak kapcsán, hogy képviselheti-e Magyarország a határon túl élő magyarok érdekeit.
A két ország közti viszonyok ugyan hűvösebbé váltak az elmúlt években, de ez nem jelenti azt, hogy Bukarest ne engedné meg Budapestnek, hogy befektessen Erdélyben és a befolyását kiterjessze erre a régióra. Ennek az engedékenységnek a szerző szerint az az oka, hogy Romániának nincs jogalapja megakadályozni a magyar kulturális, gazdasági és politikai térhódítást Erdélyben, amíg a román állam ugyanezt teszi a Moldovai Köztársaságban:
Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?
Varga László Edgár
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Nem mind korrupció, ami zajlik?
Sólyom István
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Sólyom István
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Drakula bekapja… és élvezi!
Szántai János
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Baricz Lajos plébános harmincöt éve a közösségért: nem pont, csak vessző
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
„F-i m-ai bun!” – kifogott a nyelvtan a franciasalátát készítő brăilai háziasszonyon – hírek karácsony másnapján
Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.
Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Romániai tömegkarambol: „a nyájszellem” okozhatta, fontos a biztonságos távolság
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Ötgyerekes család maradt otthon nélkül, segítséget kérnek
Adományokat gyűjtenek egy ötgyerekes családnak, akinek karácsony másodnapján leégett az otthona a Görgényszentimre községbeli Kásvavölgyben.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?
Varga László Edgár
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Nem mind korrupció, ami zajlik?
Sólyom István
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Sólyom István
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Drakula bekapja… és élvezi!
Szántai János
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
