// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A Bethlen Gábor-szoboravatás a kölcsönös tolerancia ritka pillanata volt

// HIRDETÉS

Ezt nem mi mondjuk, hanem a romániai Deutsche Welle publicistája, aki méltatja, hogy egy apró incidenst leszámítva sikerült közösen – a magyar köztársasági elnök és a gyulafehérvári román polgármester részvételével – ünnepelni az Erdélyt felvirágoztató fejedelmet.

Úgy tűnik, a magyar–román határ közelében, Szegeden született és felnőtt Novák Katalin más budapesti politikusoknál jobban érti, hogyan kéne építeni a két ország közti kapcsolatokat – írja Sabina Fati a romániai Deutsche Welle portálon. A román újságírónő ezt annak kapcsán jegyzi meg, hogy Magyarország új köztársasági elnöke részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyulafehérvári szobrának avatásán, magyar és román politikusok, egyházi méltóságok társaságában. Kijelentését így indokolja:

„Bethlen gyulafehérvári ünneplése felszínre hozza a románokban és magyarokban rejlő tolerancia-potenciált. Egy magyar kálvinista fejedelem, aki, hogy fenntartsa hatalmát, jól zsonglőrködött a külügyi szövetségkötésekkel és a pénzzel, amit kis királyságának fejlesztésére fordított, Bethlen nemcsak nagy hadvezér volt, hanem művészetpártoló értelmiségi.”

Sabina Fati idézi Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki szerint „Mindez azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. Különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra az is, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kap helyet, az önkormányzat nem dugta el a város valamely zugában.”

Azt is jelzésértékűnek tartja, hogy Novák Katalin elnök asszony és Kató Béla erdélyi református püspök mellett az eseményen jelen volt Gabriel Pleșa, Gyulafehérvér román nemzetiségű polgármestere is. Ritka pillanat volt ez, amikor úgy tűnt, hogy a közös történelem egyik mozzanata összeköti a két nemzeti közösséget, amelyet egyenlő mértékben igyekeznek kihasználni a bukaresti és budapesti politikusok saját politikai haszonszerzésük céljaira:

„Egy pillanatra mindkét oldal félretette a nacionalizmusát, hogy együtt ünnepelje Erdély történetének egy fényes korszakát, amikor Bethlen szinte minden erdélyi városban létrehozott valami maradandót.

Ennek a tartománynak a múltját mindkét ország történelemkönyveiben eltorzították, a román és magyar történészek pedig még nem ültek egy asztalhoz, hogy együtt írják meg közös történelmünket. A megbékélés nem történt meg eddig, de talán az elkövetkezendőkben több olyan mozzanatnak lehetünk tanúi, mint a gyulafehérvári volt, amikor egy román polgármester nem szégyell egy magyar uralkodó által vezetett erdélyi fejedelemség »virágkoráról« beszélni.”

Igaz ugyan, hogy Călin Matieș Fehér megyei PSD-s szenátor ünneprontó módon egy Avram Iancu-képpel zavarta meg a rendezvényt, követelve, hogy állítsanak szobrot a móc vezérnek, de ez csak a médiának szólt és a nacionalista érzelmek felkorbácsolását célozta, mert a politikusnak tudnia kell, hogy Avram Iancunak már van szobra a városban, alig fél kilométer távolságra a Bethlenétől.

Novák Katalin nyilatkozatai – mint arról beszámoltunk mi is – felháborították a román külügyet, és diplomáciai csörte alakult ki a két ország között, annak kapcsán, hogy képviselheti-e Magyarország a határon túl élő magyarok érdekeit.

A két ország közti viszonyok ugyan hűvösebbé váltak az elmúlt években, de ez nem jelenti azt, hogy Bukarest ne engedné meg Budapestnek, hogy befektessen Erdélyben és a befolyását kiterjessze erre a régióra. Ennek az engedékenységnek a szerző szerint az az oka, hogy Romániának nincs jogalapja megakadályozni a magyar kulturális, gazdasági és politikai térhódítást Erdélyben, amíg a román állam ugyanezt teszi a Moldovai Köztársaságban:

„Ugyanúgy, ahogyan a moldovai román állampolgárok szavaznak a romániai választásokon, az Erdélyben élő magyar állampolgárok is voksolhatnak a magyarországi választásokon. Ezek nem pusztán választási torzulások, hanem politikai következményeik lesznek a jövőben. Az erdélyi magyar közösségekben jelenleg Budapest diktál, egyfajta aszimmetrikus nacionalizmus ez, amelyet Magyarország a gazdasági lehetőségeinek függvényében tart fenn.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek
Krónika

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS