// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Addig simogatta a menesztett miniszterelnök asszony a nyugdíjasokat, míg az egyik megharapta (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Persze, nem szó szerint. Csak szóban.

Viorica Dăncilă asszony igazi muszáj Herkules Brünhilda. Kihúzták alóla a miniszterelnöki bársonyszéket (formálisan bár), oda se neki! Vígan táncikál, ha úgy hozza a jó sors, egyebekben pedig intézkedik, gyűléseket vezet, kirúg, felvesz, továbbá rendszeresen gyúr a közelgő elnökválasztásra. Hogy ez mit jelent? Buzgón kampányol, naná! Járja az országot, ruháján a nevezetes kampánybrossal.

Bizony, külön kampánybrossa van neki, a híres „román szív”, amelyről ő maga mondta, hogy mikor útra kel, román szívet kell viselnie. Persze, feltehető a kérdés: mikor megérkezik, leteszi a román szívet? Hej, bonyolult dolog a gondolatközlés.

Szóval, Madám Dăncilă nekivágott egy ilyen kampánykörútnak. És valamelyik mioritikus településre érve úgy döntött, megmártózik a nép tengerében. Népes kísérete gyűrűjében kiment tehát a parkba, ahol a nyugdíjasok békésen ostáblázgattak meg sakkozgattak. A kormányfő kormánynő belibbent a fák közé, mint egy tündér, köszöngetett jobbra-balra, fogadta a játékosok, kibicelők kézcsókjait, bókjait, megkérdezte, szükségük van-e segítségre (nem volt, bakker!), de még egy jól időzített panaszos panaszát is meghallgatta, komolyan, ahogy egy román szívű politikushoz illik. Ja, egy kutyust is megsimogatott. Ki tudja, talán azt remélte, hogy az eb is rá szavaz majd.

Minden olyan, de olyan szépen alakult. A jelek szerint a nép rajong a letaszított miniszterelnök asszonyért. De ahogy a népmesékben lenni szokott, pont ekkor jött a nyakleves. Madám Dăncilă az egyik sakkasztalnál simogatta épp a nyugdíjasok felé, midőn egy igazán neveletlen, goromba polgár kifakadt. Hogyaszongya: Hagyjanak má' minket sakkozni! Há' mé' nem hagynak sakkozni?

Ez történik, ha az ember felelőtlenül kilép a komfortzónájából. Bármikor a kezébe haraphat egy morcos népfi. És hogy lássák, nem népmese ez mégsem, itt a videó, amelyet a Főnökasszony saját pártja tett ki a Facebook-ra, mégpedig szokatlanul őszintén, vágatlan változatban. A harapós jelenet 3 perc 40 másodpercnél látható:

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS