// 2026. november 18., szerda // Jenő

A nyugodt gyilkosok országa

// HIRDETÉS

A caracali eset megmutatja, mi nem változott. Mi maradt belevésve az intézmények falaiba, a kommunista múlt egyfajta árnyaként – arrogancia, önhittség, ellenségesség, átpolitizáltsággal kevert alkalmatlanság.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Még nem ismert minden részlet, de az állam impotenciájának és az intézményeket helyettesítő improvizációnak a képe körvonalazódik. Vannak közvetlen bűnösök, vannak erkölcsi bűnösök, az alkalmatlanság, az ostobaság, a korrupció és a gazemberség minden alkotórésze jelen van, melyek ezt a rendszeresen felbukkanó különös elegyet alkotják. Egy látszólag megoldhatatlan gondot. Egyre gyakrabban használják dühvel a „bukott állam” kifejezést. Ez azért nem egészen van így. Nem teljesen. Nem lehet szó bukásról, ha meg sem próbálod radikálisan megváltoztatni a dolgokat. Inkább azt mondanám, hogy egy megreformálatlan államban vagyunk.

A caracali eset másvalamit mutat meg nekünk. Azt, hogy mi nem változott.

Mi maradt belevésve az intézmények falaiba, a kommunista múlt egyfajta árnyaként. Nevezetesen az arrogancia, az önhittség, az állampolgárral szembeni szolgálatkészség hiánya (sőt a vele szembeni ellenségesség) és az átpolitizálással kevert durva alkalmatlanság. Ha kutakodni kezdünk az archívumokban, akkor abban a múltban sem találunk nagy eredményeket a különösebb gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásokban. Ellenkezőleg, olyan hasonlóságokat találunk, melyeken komolyan el kellene gondolkodnunk. A többségben az a benyomás él, hogy az 1989 előtti időszakban sokkal jobban kezelték az ilyenfajta eseteket, hogy a Securitate és a Milícia az egész nyomozati apparátusukkal azonnal elkapták a sorozatgyilkosokat. Az olyan esetek, mint amilyen a Râmarué volt, kivételt képeztek (Ion Râmaru, vagy Rîmaru az 1970-1971 időszakban tartotta rettegésben Bukarestet, egyetemi hallgatóként négy embert meggyilkolt, többet megerőszakolt és több gyilkossági kísérlete volt; 1971-ben kivégezték – szerk. megj.) Amúgy a nyomozók és a gyilkosságiak hatékonyak voltak. Ez teljesen hamis.

Mivel a kommunista rezsim idejében a Belügyminisztérium (MAI) célja kizárólag az elnyomásra irányult, tehát kimondottan politikai volt, minimalizálták a közbiztonsági aspektusok jelentőségét. Vagy szintén a megtorlás eszméjével társították. Nem voltak hivatásosok, nem léteztek modern kriminalisztikai módszerek, a szakirodalomhoz vagy a területtel kapcsolatos újdonságokhoz való hozzáférés hiányos volt. A gyakorlatban a Milícia azokat a gyilkosokat tudta elfogni, akik a „fejszével lesújtott az áldozatra, majd lefeküdt aludni” típusúak voltak. A MAI napi tájékoztató közleményeiben szereplő esetek többsége ebbe a típusba tartozott. De nagy baj lett, ha egy-egy nehezebb eset törte meg a rutint. Amikor egy sorozatgyilkossal volt dolguk.

A Szamos-ügy. Egy sorozatgyilkos kalapáccsal támadt nőkre Kolozsváron.

Két áldozat után és amikor nyilvánvaló lett, hogy a helyi szervek teljesen elakadtak, Bukarestről elküldték a legjobb kriminalistákat, a híres Ceacanicával az élen. Országos ügy, a Securitate és a Milícia minden forrása a rendelkezésükre állt. Egy évbe tellett, hogy elkapják és nem valami különösebb következtetések révén, hanem egy abszurd véletlennek köszönhetően. A végén már minden lakásba becsöngettek a tömbházakban. Az egyiknél egy hölgy nyitott ajtót, aki elmondta nekik, hogy a tömbház kilencedik emeletén lakik egy eléggé furcsa alak, akik minden találkozásunkkor gyalázza. Felmentek, becsengettek és amikor az illető ajtót nyitott, észrevették, hogy a szóban forgó lakás tele van égett gyufaszálakkal. Mivel nem fogták el azok után, hogy nőket támadott meg az utcán, a gyilkosság új szokást vett fel, behatolt az áldozatok otthonába, megtámadta őket, majd felgyújtotta a lakásukat. E szerencsés történése előtt a szóban forgó alak egy Milícia-székház melletti lakásban támadta meg az egyik áldozatát, fényes nappal és aztán nyugodtan kiment és az utcán sétált kalapáccsal a kezében és alaposan összevérezett ingben. Senki sem állította meg. Később a véres inget egy másik áldozatnál megtalálták, a Milíciára került, de senki sem kötötte össze az ügyeket. Egy másik napon ugyanaz a gyilkos, aki nyilvánvalóan pszichopata volt, a városban sétált általa gyártott plakátokat ragasztgatva, melyeken az állt, hogy megszállta a Sátán. Ekkor sem törődött vele senki. Életfogytiglani börtönre ítélték, holott a Milícia és a Securitate vezetői nyomást gyakoroltak az ügyészre és az orvosokra, hogy nyilvánítsák egészségesnek és így kivégezhessék. Így temetve el a szégyent. Utoljára 1990-ben volt vele gondjuk, amikor gondtalanul kijött a pszichiátriai kórházból, ahova beutalták és néhány napig az országban mászkált, míg meg nem találták és vissza nem hozták.

A Fenyő-eset. 1970 decembere és 1971 februárja között három nőt gyilkoltak meg Brassópojána térségében.

Ugyanúgy. Országos parancsnokságot állítottak fel, melyet a Securitate vezetője, Ion Stănescu és a Milícia vezetője, State tábornok irányított. Újra Bukarestről hoztak kriminalistákat, újra Ceacanicát. Sokkal siralmasabb, mint az első eset. Itt a másodjára meggyilkolt nő gyilkosát egy nap után kétséget kizáróan azonosították. De mivel a Securitate (pontosabban mondva a DIE) (Külügyi Hírszerző Igazgatóság) ezredese volt, mindenki elindított egy eltussolási műveletet. A brassói milicisták fogtak egy gumicsizmát, a székház mögé mentek és beleállították a hóba, hogy lenyomatokat vegyenek róla. Aztán azzal küldték szét az országba a mintákat, hogy a nőket egy pszichopata erőszaktevő gyilkolta meg, aki gumicsizmát hordott. 1973-ig több ezer embert hallgattak ki, akiknek semmi közük nem volt az ügyhöz. Mivel a nyomozás túlságosan elhúzódott, Nicolae Ceauşescu pedig elégedetlen volt, találtak egy visszaesőt, aki mind a három gyilkosságot beismerte. A rekonstruálás alatt a milicistákból és szekusokból álló csapatnak kellett őt útba igazítania, mert nem ismerte a térséget. Az ügyet lezárták, mindenkit kitüntettek és előléptettek, a visszaeső pedig a börtönben meghalt, ami mindenkinek megfelelt. A feleségét meggyilkoló Securitate-ezredes 1975-ben halt meg cirózisban. Az ügyet 1989-ben zárták le. A másik két nő gyilkosát sohasem fogták el. Ismerősen hangzik?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS