A caracali eset megmutatja, mi nem változott. Mi maradt belevésve az intézmények falaiba, a kommunista múlt egyfajta árnyaként – arrogancia, önhittség, ellenségesség, átpolitizáltsággal kevert alkalmatlanság.
Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Még nem ismert minden részlet, de az állam impotenciájának és az intézményeket helyettesítő improvizációnak a képe körvonalazódik. Vannak közvetlen bűnösök, vannak erkölcsi bűnösök, az alkalmatlanság, az ostobaság, a korrupció és a gazemberség minden alkotórésze jelen van, melyek ezt a rendszeresen felbukkanó különös elegyet alkotják. Egy látszólag megoldhatatlan gondot. Egyre gyakrabban használják dühvel a „bukott állam” kifejezést. Ez azért nem egészen van így. Nem teljesen. Nem lehet szó bukásról, ha meg sem próbálod radikálisan megváltoztatni a dolgokat. Inkább azt mondanám, hogy egy megreformálatlan államban vagyunk.
Mi maradt belevésve az intézmények falaiba, a kommunista múlt egyfajta árnyaként. Nevezetesen az arrogancia, az önhittség, az állampolgárral szembeni szolgálatkészség hiánya (sőt a vele szembeni ellenségesség) és az átpolitizálással kevert durva alkalmatlanság. Ha kutakodni kezdünk az archívumokban, akkor abban a múltban sem találunk nagy eredményeket a különösebb gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásokban. Ellenkezőleg, olyan hasonlóságokat találunk, melyeken komolyan el kellene gondolkodnunk. A többségben az a benyomás él, hogy az 1989 előtti időszakban sokkal jobban kezelték az ilyenfajta eseteket, hogy a Securitate és a Milícia az egész nyomozati apparátusukkal azonnal elkapták a sorozatgyilkosokat. Az olyan esetek, mint amilyen a Râmarué volt, kivételt képeztek (Ion Râmaru, vagy Rîmaru az 1970-1971 időszakban tartotta rettegésben Bukarestet, egyetemi hallgatóként négy embert meggyilkolt, többet megerőszakolt és több gyilkossági kísérlete volt; 1971-ben kivégezték – szerk. megj.) Amúgy a nyomozók és a gyilkosságiak hatékonyak voltak. Ez teljesen hamis.
Mivel a kommunista rezsim idejében a Belügyminisztérium (MAI) célja kizárólag az elnyomásra irányult, tehát kimondottan politikai volt, minimalizálták a közbiztonsági aspektusok jelentőségét. Vagy szintén a megtorlás eszméjével társították. Nem voltak hivatásosok, nem léteztek modern kriminalisztikai módszerek, a szakirodalomhoz vagy a területtel kapcsolatos újdonságokhoz való hozzáférés hiányos volt. A gyakorlatban a Milícia azokat a gyilkosokat tudta elfogni, akik a „fejszével lesújtott az áldozatra, majd lefeküdt aludni” típusúak voltak. A MAI napi tájékoztató közleményeiben szereplő esetek többsége ebbe a típusba tartozott. De nagy baj lett, ha egy-egy nehezebb eset törte meg a rutint. Amikor egy sorozatgyilkossal volt dolguk.
Két áldozat után és amikor nyilvánvaló lett, hogy a helyi szervek teljesen elakadtak, Bukarestről elküldték a legjobb kriminalistákat, a híres Ceacanicával az élen. Országos ügy, a Securitate és a Milícia minden forrása a rendelkezésükre állt. Egy évbe tellett, hogy elkapják és nem valami különösebb következtetések révén, hanem egy abszurd véletlennek köszönhetően. A végén már minden lakásba becsöngettek a tömbházakban. Az egyiknél egy hölgy nyitott ajtót, aki elmondta nekik, hogy a tömbház kilencedik emeletén lakik egy eléggé furcsa alak, akik minden találkozásunkkor gyalázza. Felmentek, becsengettek és amikor az illető ajtót nyitott, észrevették, hogy a szóban forgó lakás tele van égett gyufaszálakkal. Mivel nem fogták el azok után, hogy nőket támadott meg az utcán, a gyilkosság új szokást vett fel, behatolt az áldozatok otthonába, megtámadta őket, majd felgyújtotta a lakásukat. E szerencsés történése előtt a szóban forgó alak egy Milícia-székház melletti lakásban támadta meg az egyik áldozatát, fényes nappal és aztán nyugodtan kiment és az utcán sétált kalapáccsal a kezében és alaposan összevérezett ingben. Senki sem állította meg. Később a véres inget egy másik áldozatnál megtalálták, a Milíciára került, de senki sem kötötte össze az ügyeket. Egy másik napon ugyanaz a gyilkos, aki nyilvánvalóan pszichopata volt, a városban sétált általa gyártott plakátokat ragasztgatva, melyeken az állt, hogy megszállta a Sátán. Ekkor sem törődött vele senki. Életfogytiglani börtönre ítélték, holott a Milícia és a Securitate vezetői nyomást gyakoroltak az ügyészre és az orvosokra, hogy nyilvánítsák egészségesnek és így kivégezhessék. Így temetve el a szégyent. Utoljára 1990-ben volt vele gondjuk, amikor gondtalanul kijött a pszichiátriai kórházból, ahova beutalták és néhány napig az országban mászkált, míg meg nem találták és vissza nem hozták.
Ugyanúgy. Országos parancsnokságot állítottak fel, melyet a Securitate vezetője, Ion Stănescu és a Milícia vezetője, State tábornok irányított. Újra Bukarestről hoztak kriminalistákat, újra Ceacanicát. Sokkal siralmasabb, mint az első eset. Itt a másodjára meggyilkolt nő gyilkosát egy nap után kétséget kizáróan azonosították. De mivel a Securitate (pontosabban mondva a DIE) (Külügyi Hírszerző Igazgatóság) ezredese volt, mindenki elindított egy eltussolási műveletet. A brassói milicisták fogtak egy gumicsizmát, a székház mögé mentek és beleállították a hóba, hogy lenyomatokat vegyenek róla. Aztán azzal küldték szét az országba a mintákat, hogy a nőket egy pszichopata erőszaktevő gyilkolta meg, aki gumicsizmát hordott. 1973-ig több ezer embert hallgattak ki, akiknek semmi közük nem volt az ügyhöz. Mivel a nyomozás túlságosan elhúzódott, Nicolae Ceauşescu pedig elégedetlen volt, találtak egy visszaesőt, aki mind a három gyilkosságot beismerte. A rekonstruálás alatt a milicistákból és szekusokból álló csapatnak kellett őt útba igazítania, mert nem ismerte a térséget. Az ügyet lezárták, mindenkit kitüntettek és előléptettek, a visszaeső pedig a börtönben meghalt, ami mindenkinek megfelelt. A feleségét meggyilkoló Securitate-ezredes 1975-ben halt meg cirózisban. Az ügyet 1989-ben zárták le. A másik két nő gyilkosát sohasem fogták el. Ismerősen hangzik?
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.