// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Nem elég, hogy péppé verték, még fájdalomdíjat is követeltek a román juhászok a világbajnok belga motorostól

// HIRDETÉS

A kolibicai rémtörténet újabb részleteire derült fény.

Turisták százait hozta el Romániába az a belga férfi, akit múlt héten szinte agyonvertek a kolibicai juhászok. (A felháborító esetről ITT írtunk.) A 61 éves Michel Dumoulin 23 éve él hazánkban: miután első látásra beleszeretett, Nagybányán telepedett le.

Az egyébként világbajnok enduro motoros a Radnai-havasokban sem most járt először és jó ismerője a Borgói-hegységnek, a Kolibica-tónak és környékének is. Múlt héten egyik besztercei barátjával és annak 14 éves fiával motoroztak el a Besztercétől 40 kilométerre található mesterséges víztározóhoz, ahol a tragikus eset történt.

Melynek pikantériája, hogy a külföldi áldozat az őt szinte agyonverő juhászokat is ismerte valamennyire, a hegyekbe menve ugyanis besztercei társával elbeszélgettek velük, sőt, sajtot is rendeltek tőlük. Ezért is ragaszkodott hozzá, hogy emberi, civilizált módon rendezze az ügyet, amikor a motoroktól megijedt lovak felborították a szekeret.

Nos, nem sikerült, a pásztorok botjaikkal nekiestek és szinte halálra verték,

súlyos fejsérüléseket okozva. Az eset részleteiről barátja, Mihaita Comura Noghi számolt be a Facebookon, újabb kisvideókkal fűszerezve az amúgy sem leányregénynek való, bizarr történetet.

A besztercei férfi azt állítja, azért nem sietett barátja segítségére, mert kiskorú fiát védte. És inkább kihívta a rendőrséget, illetve

a filmezés mellett döntött, hogy dokumentálni tudja a történteket.

A rendőrök ki is mentek és testi sértés mellett most fogvatartás miatt is nyomozhatnak, az agresszorok ugyanis nem voltak hajlandók csak úgy elengedni áldozatukat:

500 eurót követeltek tőle egy eltört szekérrúdért.

Honfitársainknak végül más fizetség jutott: előzetes letartóztatásban vannak, miután az áldozat bűnvádi feljelentést tett ellenük. Sokak megnyugvására, a helyiek szerint ugyanis az agresszivitásukról híres juhos gazdák évek óta rettegésben tartják a Kolibica-tó környékét.

Mely Erdély egyik legfestőibb vidéke, bár most sokan attól tartanak, hogy a történtek miatt a jövőben inkább elkerülik a turisták.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS