// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Romániai madarak százezreiből készül az olasz pacsirtanyelv-pástétom

// HIRDETÉS

Itt még szabad vadászni az énekesmadarakat. Jönnek is a külföldi vadászok, hozzák az eurókötegeket.

Nem, ez nem vicc, tényleg létezik pacsirtanyelv-pástétom, Olaszországban bolondulnak érte. Csakhogy az európai országok többségében betiltották az énekesmadarak, köztük a mezei pacsirta vadászatát, befogását, pár államban azonban még ma is lehetséges. És nem, nem feltétlenül a vadkelet országairól van szó, hiszen Románia, Görögország, Ciprus és Málta mellett Franciaországban és Olaszországban is engedélyezett a pacsirtavadászat. Ámde a két nyugati országban mára gyakorlatilag kiirtották a mezei pacsirtát (számuk az intenzív mezőgazdaság miatt is csökkent), így az erre szakosodott vadászok többek között

Romániában vadásszák le a kis madarakat, hogy aztán jó áron adják el az ínyenc fogásokat kínáló éttermeknek.

Már ha sikerül átcsempészni a határokon, azokon az országokon, ahol viszont tilos az ilyesmi.

A bukaresti vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium az idei és a jövő évi május közötti egy évre mintegy 440 ezer pacsirta levadászását engedélyezte, a Ioan Deneş miniszter aláírását viselő rendelet május közepén jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Ez a szám enyhén kisebb, mint a tavalyi időszakra jóváhagyott 447 ezer, de az elmúlt öt évben nagyjából ugyanennyi pacsirtát lehetett lelőni. A „csúcsév” a 2014-2015-ös szezon, akkor több mint 680 ezer példány levadászására adott ki engedélyt a minisztérium.

A hatóságok magasról tesznek a szakemberek véleményére.

Ugyanis a pacsirtavadászat zsíros összegeket hoz az államkasszába.

A Romániai Ornitológiai Társaság is hiába ellenzi a mezei pacsirta vadászatát. Ovidiu Bufnilă, a szervezet szóvivője azt mondta a Hotnews-nak, hogy a pacsirtavadászok tulajdonképpen orvvadászok, mivel a pacsirtát röptében nem lehet megkülönböztetni a többi, hasonló méretű madártól, így a vadászok elkerülhetetlenül más fajokat is irtanak.

Romániában egyébként 1996-tól engedélyezték a pacsirtavadászatot. 2006-ban betiltották, de pár év múlva ismét engedélyezték és 2010-től öt évig meg is duplázták a kilövési kvótát. Négy évvel ezelőtt kezdett csökkenni ez a szám, de, mint látható, még mindig százezres nagyságrendű.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS