Miközben a város magyar közössége azért dühös a román városvezetésre, mert nem hajlandó szobrot állítani a város főterén, a Szent László téren (amit a románok Egyesülésnek neveznek) a várost alapító szent királynak, román-román viták is zajlanak a téren elhelyezendő szobrok kapcsán. Mindez csütörtökön délután odáig fajult, hogy Ilie Bolojan polgármester óriási pofont kapott egy, a románok számára fontos állami intézménytől: a hadseregtől.
Az egész azzal kezdődött, hogy a polgármester a fejébe vette, hogy teleszórja a Szent László teret olyan román személyiségek szobraival, akik fontos szerepet játszottak abban, hogy a várost elszakították anyaországától, és Romániához csatolták.
Olvasson még:
Így az ortodox Holdas templom elé Roman Ciorogariu ortodox, a görögkatolikus Szent Miklós székesegyház elé pedig Radu Demetriu püspök szobra került, annak jutalmaként, hogy „áldásos” tevékenységük nyomán egy virágzó, Magyarország közepén fekvő, 93 százalékban magyarok lakta város Románia peremén tengődő, periférikus, lepusztult hellyé vált.
A polgármesternek ennyi sem volt elég:
mániákusan rajong ugyanis Ferdinánd román királyért, aki az első világháború végén, illetve az azt követő időszakban volt az ország uralkodója,
amikor a román hadsereg az antant engedélyével megszállhatta Kelet-Magyarországot, majd az első világháborúban Románia által játszott dicstelen szerep nyomán jó részét meg is tarthatták.
Ezért aztán a város főterén még a 90-es években soviniszta román katonatisztek által felállított Mihály vajda-szobor helyére Ferdinánd szobrát állíttatta fel.
Ez pedig kiverte a nyugalmazott tiszteknél a biztosítékot, akik tiltakoztak, perre is mentek, de hiába: csütörtökön hivatalosan is felavatták a vajda helyére került román király szobrát.
Persze a román mitológiában első „országegyesítőnek” vizionált Mihályért sem kell aggódni: az ő szobra a vár előtt felépített új ortodox székesegyház elé kerül.
Ez azonban nem vigasztalja a tiszteket, akik telesírták a román sajtót, hogy a polgármester száműzte a hatalmas történelmi személyiséget a főtérről.
Ennek pedig a csütörtöki szoboravatón meg is lett az eredménye: a polgármester csupán nem sokkal az esemény előtt értesült arról, hogy
sem a nagyváradi helyőrség, sem a katasztrófavédelem, sem a csendőrség egységei nem vesznek részt az eseményen.
Mint ahogy az a besztercei katonazenekar is lemondta a szereplést, amelyet szintén meghívtak.
Florin Birta alpolgármester fröcsögött is egy sort, hogy mindez bizonyára politikai alapon történt, a kormány ezzel bünteti a liberális városvezetést, hiszen az egyenruhások szereplését csakis a védelmi minisztérium tilthatta le.
Ilie Bolojan minden esetre az esőmosta, néhány száz lézengő néző által végigasszisztált szoboravatón könnyekig meghatódva, elcsukló hangon azzal próbált kompenzálni, hogy kijelentette: az égi seregek akkor is ott masíroznak.
Amúgy Ferdinándnak – akinek szobrát Trianon után a Szent László-szobor helyére egyszer már felállították, de 1940-ben nyomtalanul eltűnt – pontosan annyi köze van Nagyváradhoz, mint Mihály vajdának: egyszer átutazott a városon.
Ez pedig mindenképpen nagyobb érdem, mint Szent Lászlóé, aki csak annyit tett, hogy megalapította a várost, és oda is temetkezett.